Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Közlemények - Rejtő István: Mikszáth Kálmán és Selmecbánya

újra' ez. művével aratott sikert; ugyanis 'az eszme jeles benne, csak a kidolgozás ellen vétett. Mindazonáltal az érdemkönyvbe irattassék'. Deczember 3-án 'a gyűlést Tóth Kálmán 'Honáruló' jának elszavalásával kezdette meg'. 1865. febr. 11 én 'Az öreg nemes' ez. költeménye a külalak és eszméjének szépsége miatt, ha a kidolgozás gyengébb is az érdemkönyvbe ítéltetett. Május 27én Mikszáth Kálmán 'Az és Gyuri bácsim' czímű humoreszkjével az egész kört felvidámítá. 'Dicséíretet érdemel a szerző műve miatt. Erdemkönyvbe irandó". Szeptern. 23án 'Petőfi sírja' és 'Otthon' czímű költeményeivel lépett fel, 'az elsőben mind az eszme, mind a kivitel egészen megfelel czéljának s a mű ezen fény oldala könyen [sic!] felejteti el velünk azion csekély hibát, mely imitt amott az ütem dallamossága hiányában áll. A második mű tökéletesen sikerült, mert az érzemények benne lélektanilag és természet híven vannak ecsetelve. Mind kettő egy hangulat arra Ítéltetik, hogy az érdem könyv lapjain foglalja el méltó helyét.' Ezeken kivül megemlítendő, hogy az első pályadíjját, melyet a körben kitűztek, Mikszáth 'Gyula vezér' ez. balladája nyerte el. 1863 szeptem. 19-én ugyanis Grátz: Мог, a kör egy tagja, a legjobb beszélyórt Jókai 'Török világ Magyarországon' és Petőfi 'Hóhér kötele' czímű regényt tűzte ki. Solcz Vilmos elnök úr pedig a legjobb balladáért Katona Bánk bánját. Az előbbit Szabó Titus 'Uzsorás' ez. beszélye, emezt pedig Mikszáth nyerte el. Ha Miksizáthnak ezen működése mellé felhozzuk azon műveit, melyek a 'Korány' hasábjain jelentek meg, méltán sajnálkozhatunk azon, hogy a körnek épp ily tagjától kellett megvállnia [sic!], aki mondhatni ez a tevékenység sodort az örvénybe, mert nem jó irányban használta azt fel..." A harmadik hely, ahol Pesthy István Mikszáth önképzőköri tevékenységét regisztrálja a „Korány" szerkesztéséről szóló rövid megjegyzése. Itt a következőket írta még Mikszáth Kálmánról: „ ... A másik közvetítő eszköz, mellyel a közönséggel összeköttetésbe jutottak a ,Korány' volt. Voltak már a ,Korány' előtt is egyes szép irodalmi lapok, de ezek nem közvetlenül a Kör gondjai alá tartoztak, hanem az egyes osztályok adták ki. így 1853-ban a IV. osztály szerkesztése alatt jelent meg a 'Virradó'. A 'Koráiny' szerkesztői közül Bellus tanár úron kívül megemlítendő még Mikszáth Kálmán aki különböző álnevek alatt egész halmaz szebbnél szebb művel gyöngyörködtette a közönséget. A 'Korány'ban jelentek meg a körbe beadott csinosabb dolgozatok, ami a munkakedv emelésére nagy befolyással volt..." * Bevezetőben arról szóltunk, hogy Mikszáth Kálmán Selmecbányái éveiről a legszínesebb és legelevenebb képet elbeszélései idézik elénk, ezek közül is a legtöbbet a Tavaszi rügyek lapjairól olvashatunk ki arról az atmoszféráról, amely a felsőéves diákot a bányavárosban közrefogta. Korábbi kutatásainkkal megkíséreltük tárgyi dokumentumokkal megeleveníteni azokat a körülményeket, amelyek a Selmecbányán töltött három évét meghatározták. A korai szakirodalom állításait vonultattuk fel először, és abban több homályt és ellent349