Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Néprajz - Zólyomi József: Adatok Nógrád megye földművelésének XVIII–XIX. századi történetéhez

fog) borona a XIX. század első felében jelenik meg először forrásaink szerint az uradalmakban.

59 Ekkor tűnik fel, ugyancsak uradalmi birtokokon, a tövis borona, melynek készítése a faragóbéres feladata volt.

60 3. GABONATERMELÉS Gabonafajták A megyénkről készült monográfiák szerzői, akik munkájukban többnyire saját megfigyeléseiket, tapasztalataikat rögzítették, a gazdálkodásról szóló fejezetünkben megállapították, hogy e vidék termőföldjének fekvése, talaja, éghajlata eltér egymástól.

61 Leírták, hogy történelmi megyénk közel egyharmadát kitevő északi része hideg éghajlatú, szántóföldje kevés és rossz minőségű, azért itt csak az igénytelenebb növények (borsó, lencse, pohánka, zab) termelhetők eredményesen. Arról is szóltak, hogy a megye középső és alsó tájain is a talaj adottságok határozzák meg a gazdaságosan termelhető gabonafajtákat. Csak elvétve tettek említést arról, hogy a megye változatos talajú, fekvésű és éghajlatú szántóföldjein hol lehetett jövedelmezően búzát, rozst, árpát stb. vetni. Az alábbiakban — a levéltári források alapján — nemcsak a gabonafajtákat ismertetjük, hanem megkíséreljük azt a területet is körülhatárolni, ahol termésük gazdaságosnak bizonyult. a) Búza Búzatermő vidékként tartották számon a Losonc-Ragyolc közötti területet, a Karancs hegység néhány faluját (Keszi, Lapujtő, Kishartyán), a Sziráktól délre eső községeket (Kalló, Erdőkürt, Kökényes, Jobbágyi), a megye nyugati részén található települések közül Vadkertet, Horpácsot, Kisoroszit. A megyében a legjobb minőségű búzát Fülekpüspökiben termelték.

62 b) Rozs Az Ipoly-menti — többnyire homokos talajú — falvakban a gabonafajták közül ebből vetettek a legtöbbet: Liptagerge, Ludány, Trázs (Örhalom), Varbó, Dejtár, Ipolyvece. Rozst termeltek a Zagyva völgyében Jobbágyi községig, a Cserhát falvainak többségében. c) Felesbuzc, Forrásainkban még kétszeres búza, abajdócbúza, cselédnek való rozs néven említik. Vetésterülete a rozstermelő vidéken a legnagyobb. A búzát termelő falvakban a tisztabúzából elvetett magnak csak a felét teszi ki a felesbúza. d) Árpa Jelentősebb árpatermelés csak az Ipolymenti falvakban folyt. Kisebb területen az egész megyében vetették. e) Zab A megye északi és az Ipoly mente falvaiban termelték nagyobb menynyiségben. Más községekben vetésterülete elenyésző. 304