Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adalékok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez (1919–1944)

JEGYZETEK 1. Nógrád megyében 1919. előtt az ifjúsági mozgalomnak nem volt hagyománya. A szociáldemokrata párt elvi alapján működő vasas és építőmunkás szakszervezetek is kis létszámmal működtek. A bányász szakszervezet helyi csoportjai csak 1918-ban épülhettek ki. A munkaadók „munkáspolitikája" számos példát szolgáltatott arra, hogy a politikai mozgalomtól távoltartsa munkavállalóit. (Ennek részletes tárgyalása egy későbbi tanulmányom témája lesz.) Nógrád megyében általában, de Salgótarjánban is az 1919. március 21-ét követően létrejött direktóriumok s az áprilisban lezajlott választásokkal megerősített helyi államhatalmi szervek tagjai többségükben volt szociáldemokrata helyi vezetőkből kerültek ki, melyek között megtalálható volt a szociáldemokrácia jobboldali, 111. centrista álláspontját képviselő direktóriumi tag is. Valószínű, hogy más okok is szerepet játszottak, ennek megvizsgálása további kutatómunkát igényel. 2. Kővágó László — Pintér István: Munkássors — munkásgond. 1919—1944. Bp. 1962. 20—21. p. 3. Iványi Ferenc, Nagy József, Kádasi Pál, Kakuk István, Rátkai István illegális kommunisták visszaemlékezése. Saját gyűjtés. A Nógrádi Sándor Múzeum Adattárába kerül elhelyezésre. 4. A bányászok élete a Horthy-rendszerben 1919—1944. Válogatott dokumentumok gyűjteménye. Szerk. Kubitsch Imre—Szekeres József. Bp. 1960. 81—82. p. 5. Iványi Ferenc, Nagy József visszaemlékezése. Andó István visszaemlékezése. MSZMP Nógrád megyei Archívuma 37. f. A salgótarjáni városi iparostanonc fiú iskoláról a helyi lap, A Munka 1929. március 16-i száma közöl adatokat. 1925-ben 296, 1926-ban 251, 1927-ben 294, 1928-ban 310 tanonc iratkozott be. 1927-ben női iparostanonc iskolát is létesített a város. Az alapítás évében 61, 1928-ban 57 tanonc iratkozott be. 6. Nógrádi Sándor Múzeum Dokumentumtára 72.59.1. Nagy Antal: A salgótarjáni községi iparostanonciskola megszervezése és története 1883—1933. Kézirat. 7. Andó István, Kádasi Pál és Rátkai István visszaemlékezése. 6. Rátkai István visszaemlékezése. 9. Az acélgyári tanonciskolába 1925-ben 171, 1926-ban 135, 1927-ben 123, 1928-ban 105 tanonc iratkozott be. Közli A Munka, 1929. március 16-i száma. 10. Uj Március, 1928. szeptember. A nők kizsákmányolása Salgótarjánban с cikk. 11. Andó István visszaemlékezése. 12. Uj Március, 1926. október 13. Nógrádi Sándor Múzeum Röpiratgyűjteménye 72.74.1. KIMSz röplap, 1928. 14. A Munka, 1925. január 31. 15. Uo. 1925. április 25. A salgótarjáni leventék létszáma 1928-ban: acélgyári leventeegyesületnél 295, a salgói egyesületnél 79, a bányatársulati levente egyesületnél 246, a Hirsch-gyári egyesületnél 115, a városi egyesületnél 418, összesen: 1153 fő. Közli A Munka, 1929. március 16-i száma. 16. A Munka, 1925. november 7., december 5. 17. Uo. 1927. október 8. 18. Levente, 1926. november-december 19. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségének és a párt parlamenti csoportjának évi jelentése az 1929. évi május hó 19-én és a rákövetkező napokon tartandó pártgyűlésehez. Bp. 1929. Világosság-Könyvnyomda Rt. 20. Nógrádi Sándor Múzeum Röpiratgyűjteménye 72.74.3., 72.74.6. KIMSz röplapok, 1930. 21. Andó István, Iványi Ferenc, Rátkai István visszaemlékezése. 22. A Munka, 1926. december 4. Nógrád megyei Levéltár Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. iratai. Az igazolatlanul mulasztó leventekötelesek: Gecse Ferenc, Ország András, Hegyes Ignác, Fodor János, Kotroczó Albert, Suszter István, Farsang József. 23. Nógrád megyei Levéltár Etes nagyközség iratai 439/1932. 24. A Munka, 1939. szeptember 23., 1940. január 6. MOVE = Magyar Országos Véderő Egyesület 25. Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához 1935—1945. Bp. 350. p. 26. A Munka, 1944. január 29. 27. Ifjúmunkás, 1920. január 1. — Szakszervezeti Értesítő, 1920. február. — Az MSZDP az ifjúsági munka irányítására ellenőrzésére 1931. március 16-án alakította meg hivatalosan az Országos Ifjúsági Bizottságot, mely 1942. júniusáig működött. Ezt megelőzően 1924-től, de kölünösen 1927—1928-ban KIMSz kezdeményezésre, — az ellenzék közreműködésével pártifjúsági csoportokat hoztak létre Budapesten és az ország más vidékén. 28. Nőmunkás, 1920. február 15. 29. A bányászok élete a Horthy-rendszerben 1919—1944. 64. p. 30. Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához 1919—1929. Bp. 210—213. p. 31. MSZMP Párttörténeti Intézet Archívuma. 500. f. 5/7. ő. e. 28. p. 32. Szocialista Munkás, 1926. május 1. 16. p. 33. Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához 1919—1929. 286—287. p. — 313—314. p. Salgótarjánban 1925. decemberéig MSZMP szervezet nem működött. Az 1926. június 14-én 295