Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adalékok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez (1919–1944)

megjelent BM tájékoztató köriratában már Salgótarján szerepel a felsorolt MSZMP szervezetek között. A listán olyan községek neve is fel van tüntetve, ahol a pártszervezet nincs hivatalosan megalakítva, de a Vági-párt megbízottai működnek. A kisközségek pártszervezetei a városok pártszervezeteihez tartoztak. 34. A Nógrádi Sándor Múzeum adatai és Pothornik József 1957-es leírása alapján. — Szabó József illegális kommunista visszaemlékezése. 35. Iványi Ferenc visszaemlékezése. Az illegális párt tagjává válás lehetősége országosan nem kötődött életkorhoz. így nagy a valószínűsége annak, hogy a KMP salgótarjáni kerületi bizottsága sem alkalmazta, hiszen a felsorolt párttagok közül 24-en igen fiatalon kapcsolódtak be az illegális mozgalomba, illetve tartoztak a párt sejtrendszerébe. Megjegyzem, hogy a KIMSz tagság sem volt a 21. életévre korlátozva. 36. Nagy József visszaemlékezése. Ez az állítás közeláll ahhoz a tényhez, melyet többen is hangsúlyoztak, azt ti., hogy a KIMSz fiatalok a párt ifjúsági vonalát képezték s a fiatal párttagok, vagy ifjúsági pártsejtek, csoportok voltak tulajdonképpen a KIMSz tagjai. Ezt bizonyítják a későbbiekben vázolt cselekedeteik is. 37. Nógrádi Sándor Múzeum Dokumentumtára 228. Vádirat. REF = közigazgatási eljárás, a Tanácsköztársaság megdöntése után került alkalmazásra. „A forradalmi munkásmozgalom harcosait, főként az illegális KMP tagjait sújtották vele. .. A ref. alá helyezett személy kijelölt lakhelyét és bizonyos napszakokban lakását nem hagyhatta el, köteles volt meghatározott időben az illetékes csendőr- vagy rendőrőrsön jelentkezni, nyilvános helyeket nem látogathatott, telefont nem használhatott és postai küldeményeit ellenőrizték." A szabályok megszegőit 2—6 havi elzárásra ítélhették. Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Bp. 1972. Kossuth Kiadó, 489. p. 38. Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához. 1919—1929. 431—434. p. 39. Uo. 434—438. p. 40. Uo. 41. MSZMP Párttörténeti Intézet Archívuma 651. f. 2/1929—1—5820. 71. p. 42. Kubitsch Imre: A magyar bányamunkásság küzdelmei (1919—1933) Bp. 1965. Kossuth Kiadó. 184—187. p. Forrásanyag hiányában nem lehet biztonsággal megállapítani, hogy ez a háborúellenes megmozdulás milyen hatással volt a fiatalokra. Csak következtethetünk az 1929-es sztrájkban vállalt és játszott szerepükből, valamint a második világháború idején végrehajtott passzív ellenállásukból. 43. Nógrádi Sándor Múzeum Fotótára. Röplap másolat. Negatív. 44. Uo. 45. Kubitsch Imre: A magyar bányamunkásság küzdelmei. 187—188. p. 46. Dokumentumok a Nógrád megyei bányászok életéről és harcáról 1919—1944. Bp. 1971. 95—97. p. MSZMP Párttörténeti Intézet Archívuma 651. f. 2/1930—3—3153. 2. p. 47. Uj Március, 1930. január-március 62—67. p. A KMP salgótarjáni kerületi bizottsága egyik tagjának írása. A salgótarjáni bányamunkások harcban az osztályellenséggel címmel. 48. Szakszervezeti Értesítő, 1929. november 49. „Előre, harcra ifjúmunkás!" 1919—1945. Összeáll.: Svéd László. Bp. 1954. 388—389. p. 50. A bányászok élete a Horthy-rendszerben. 157. p. 51. Nógrádi Sándor Múzeum Dokumentumtára 231. Vádirat. 52. Sarló és Kalapács, 1932. 7. sz. 56. p. 53. Nagy József visszaemlékezése. 54. Iványi Ferenc visszaemlékezése. 55. Nógrádi Sándor Múzeum Fotótára 257—258. Negatív. A M. kir. államrendőrség balassagyarmati kapitánysága 65/1/1933. 56. Nagy József visszaemlékezése. 57. Andó István visszaemlékezése. 58. Rátkai István visszaemlékezése. 59. MSZMP Párttörténeti intézet Archívuma 651. f. 11/85. 1. p. 60. Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához. 1939. szeptemberétől — 1945. áprilisáig. 113. p. A bányászok élete a Horthy-rendszerben. 286. p. 61. Andó István visszaemlékezése. 62. Dokumentumok a Nógrád megyei bányászok életéről és harcáról 233—234. p. 63. Uo. 260. p. 64. Uo. 253. p. Szigorított fogság: „Fenyített egyén köteles a reá háruló szolgálatot teljes mérvben elvegezni. Szolgálatmentes idején kívül közös zárt fogdahelyiségben tartandó, amely a dohányzás tilalmával és kemény fekhellyel kapcsolatos. A fenyített egyén szalmazsák helyett csak ágytakarót használhat." önmagát köteles élelmezni, ha az üzem, vagy a munkahely közelében van a fogság. Egyébként az ellátási költségeket tartozik megfizetni. 65. Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből. 1935—1945. Bp. 1964. Kossuth Kiadó. 588—589. p. Schujer Ferenc 1920—1944. Lakatos segéd. Mint katona szovjet hadifogságba esik. Ott antifasiszta és partizániskolát végez. 1944. augusztus 10-én Sztrokacs altábornagy parancsa értelmében Kijev-Szvjatosino városban megalakult egy 22 főből álló partizánkülönítmény Priscsepa parancsnoksága alatt. 1944. augusztus 25-én 9 fővel a repülőgép — ismeretlen okból — egy km-re a kiugrás helyétől lezuhant és elégett a Martinszkij Kameny-hegyen. A repülőgép személyzete és az utasok elégtek. A lezuhanás helyén temették el őket. Schujer Ferenc e partizánkülönítmény tagjaként hősi halált halt. 296