Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adalékok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez (1919–1944)
színesedik..." Vidámság, erő ott, ahol létbizonytalanság uralkodik s kényszerítik a fiatalokat, hogy munkaidőn túl, kevés pihenőidejükben elméleti és gyakorlati katonai kiképzésben vegyenek részt. Kötelesség és kényszer a „politikamentes" egyesületek létalapja. Ezt egészíti ki a tiltás a munkásosztály szervezeteiben, harcaiban való részvételtől. De ezen túlmenően „A leventeintézmény céljának és rendeltetésének szelleméből kifolyólag önmagától is értetődik, hogy leventék, vagy levente-egyesületek, mint olyanok, a választási küzdelmekbe nem kapcsolódhatnak be.. ," 18 A levente-egyesületek célja és módszere ellen a MSZDP 1929-es országos pártgyűlése — ha mérsékelten is — hangot adott nemtetszésének. „A leventemozgalom, amely az ellenforradalom kormányzati rendszerének, saját bevallása szerint is egyik előretolt hadoszlopa a „vörös veszedelem" ellen, az elmúlt esztendőkben is sokat foglalkoztatta a munkásközvéleményt. Az a körülmény, hogy a leventeoktatás élére nem mindig az arra predesztinált oktatóeirőket állítják, valamint az a körülmény, hogy az ország különböző részeiben a leventeifjaknak nemcsak testnevelési és sportszerű képzésével foglalkoznak, hanem sok esetben politikumot kevernek az oktatásba, mérhetetlen panaszra és elkeseredésre adott alkalmat. A durva bánásmódnak, a felesleges vegzatúráknak első visszahatásaként szaporodott azoknak a száma, akik elmaradozz tak a tanórákról és a gyakorlatokról, amiért azután a szülőket drákói szigorral büntették meg a hatóságok. .. Salgótarjánban is végigpofozták a munkásokat. Vasárnaponként kora reggel összeszedik az ifjakat, majd beviszik őket a rendőrlaktanyába és ott tartják őket. .. Nem csoda tehát, ha ilyen körülmények között a leventézés máig sem tudott népszerű intézménnyé válni. .. ez az intézmény tisztán azt a célt szolgálja, hogy a leventeköteles ifjakban az ellenforradalmi szellemet ápolja és szembehelyezze őket jobb jövendőért harcoló ön véreinkkel.. ." 19 Az MSZDP — ellentétben a KMP-vel — nem létében támadta az intézményt, hanem csak a kinövései ellen hadakozott, jórészt propagatív eszközökkel és nem tömegmozgalommal harcoltak ellene. A pártgyűlésre készített jelentésnek a leventézéssel foglalkozó része is csak a munkásközvélemény által feltárt és kifogásolt addigi gyakorlatot és módszert okolta azért, hogy a leventézés nem népszerű a fiatalok körében. A levente-rendszer ellen indított harc vezetője, szervezője és agitátora az illegális KMP és KIMSz volt, mely felismerte és ismertette a levente-törvény megalkotásának célját, jellegét és következményeit. Ezért vált az ifjúság irányában végzett tevékenységük szinte állandó velejárója a levente-egyesületek igazi arculatának feltárása, az ellene való harc formájának, eszközének tudatosítása. Az illegális KIMSz által kiadott röplapok, felhívások a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseken túl mindég foglalkoztak az ifjúság testi-lelki nyomorítását szolgáló leventézéssel is. „... A munkaidőn túl még tanonciskolába, leventére, templomba járatnak benneteket... Ha nem jártok el rendesen a leventére, súlyos pénzbüntetéssel sújtanak, amit nyomorúságos béretekből kell megfizetni... Ha még ez sem használ, vasárnap hajnalban rendőr ráncigál ki az ágyatokból. így kényszerítenek benneteket a leventébe, katonákat nevelnek belőletek. A levente-oktató helyettesíti az őrmestert, sőt durvaságban, gorombaságban gyakran felül is múlja.. Z' 20 274
