Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adalékok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez (1919–1944)

Megyénk kommunistái és KIMSz; tagjai helyesen értelmezték a párt által meghatározott levente-ellenes tevékenység lényegét: szembefordítani a fiatalokat a leventézéssel, belsőleg bomlasztani a militarista nevelést szolgáló levente^egyesületeket. Az ifjú kommunistáknak ez nem is jelentett különösen nagy feladatot, hiszen a leventeköteles fiatalok többsége utálta a szabadidejüket elrabló foglalkozásokat. Gyakoriak lettek a hiányzások, a kötelező templomba járásnál a szökések. A baglyasaljai fiatalok gúnyt űztek a katonásdiból, pl. Blaskó Lajos rongyos ruhában, első világháborús lábszártekercset tekerve magára jelent meg a foglalkozáson. A többször hiányzó, renitenskedő fiatalokat levente pótfoglalkozásokra a csendőrség szedte össze és kísérte a főszolgabíróhoz, Ezt követte a büntető gyakorlatok mind gyakoribb bevezetése, melyen jelen voltak csendőrök is.

21 A büntető gyakorlatok sem jártak azonban teljes eredménnyel. Bevezették a pénzbüntetéseket, illetve felhívták a munkáltatókat a hiányzó leventékkel szembeni szigorú eljárásra. Vaniga József salgóbányai leventét százezer korona pénzbírsággal büntette Salgótarján büntető hatósága jelentkezési kötelezettségének elmulasztása miatt. A mátranováki levente egyesület I. csoportjának parancsnoka, Bányász Gyula kimutatást készített az igazolatlanul mulasztó leventekötelesekről s kérte az üzemvezetőséget, hogy a legszigorúbban járjon el velük szemben.

22 A levente-kényszer hatékonyságának növelése érdekében a közigazgatási hatóságok megyeszerte szorgalmazták a lőterek építését. Szécsény járás főszolgabírója Etes község jegyzőjéhez intézett levelet levente-lövöldék építése tárgyában. „A levente egyesület fő célja, hogy tagjait a lövészetre kioktassa. Ez nem csak öncélja az egyesületnek, hanem hazánk érdeke is, hogy jó lövészek álljanak annak idején a hadseregünk (rendelkezésére. Megfelelő lövöldék nélkül ezen célt elérni nem lehet. Előbb-utóbb úgyis fogják kötelezni a községet ilyen lövöldék építésére. Kívánatos lenne tehát, ha most az alkalmat, hogy úgyis minden községben munkanélküli segélyeket adnak, megragadva a segélyben részesülőkkel mint közmunkát, lövöldéket építtetnének. Követendő példaként említem meg, hogy az egyik vármegyében már 30 lövöldét létesítettek munkanélküli segélyből.. .'

m A háborús előkészületek során, de méginkább a második világháború megindulásakor mind gyakrabban hangoztatták az ifjúság katonai előképzésének jelentőségét. ,,... nemzetvédelmi nevelést hivatott végezni a katonai előképzést adó leventéd-intézmény, a kötelező munkaszolgálat, a honvédség, majd a katonai utóképzést adó lövészintézmény. Hatásosan egészítené ki és könnyítené meg ezen intézmények működését az, ha az ifjúság nemzetvédelmi nevelésébe szorosabban vonnák be a cserkész szövetséget, a MOVE-t és más olyan társadalmi egyesületet, amely alkalmas a nemzetvédelmi munkaközösségbe való bekapcsolódásra..." „... A katonai előképzés hazánkban a honvédelmi miniszter legfelsőbb irányítása mellett a levente intézmény kebelében történik. A kiképzésen való részvétel törvényszabta kötelezettség, amelynek minden magyar ifjúnak meg kell felelnie 12. életévétől addig a korig, amíg tényleges szolgálatra a honvédségbe jut. Szépen fejlődő és nagy ügyszeretettel vezetett intézményünk életképességéről ez év tavaszán Kárpátalja visszafoglalása alkalmából tett tanúbizonyságot. A honvédség egyhónapos újoncai, akik azonban hosszú éveken 275