Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Egy nógrádi jómódú köznemesi család, a Szentiványiak gazdálkodása a XIX. század első felében
Ezek a terméseredmények természetesen változóak, zömmel az időjárási körülmények hatására. A közeli szécsényi uradalomban a rozs 4,8—4,9-szeresét adta vissza a vetett magnak, de volt időszak, amikor a hétszeresét is. A felesbúza ugyanitt 12,7-szeres magot adott vissza. Mocsáry is megközelítően ilyen értéket ír, amikor a termékeny alsó-nógrádi vidék gazdálkodását mutatja be, ahol rozsot és tiszta búzát termesztettek főleg „mellyből egy mag tizet is ád a szorgalmatos gazdának." Az országos adatok is hasonló értéket mutattak. A mernyei uradalom dobszai szántóföldjein a búza volt amikor háromszoros, volt amikor 10-szeres termést hozott, A göllei gazdaságban hasonló mértékű eltérések figyelhetők meg: a búzából volt 5,5-szörös, 10,3-szaros, 2,2-szeres termés. A rozs pedig ugyanabban a gazdaságban egyik évben 8,7-szeres, a másikban 1,1-szeres termést adott. Tóth Tibor is a természeti körülmények, időjárási tényezők szerepét keresi ezek mögött elsősorban. 22 Egy hold földbe általában 2 pozsonyi mérő búzát, illetve rozsot vetnek. Ez a megyében általános gyakorlat, a XVIII. század óta folyamatosan így vetnek, ezzel a mennyiséggel. A szécsényi uradalomban a búza, a rozs 1 3/4 pm, árpa vetőmag szüksége 2 pm egy holdba, zabból valamennyivel többet vetettek. Előfordulhat a harmincas évek vége felé már, hogy valamivel kevesebb vetőmagot szántak egy holdba. Ezzel a varbói birtokrészen is találkoztunk. Ez a módosítás bizonyára azzal is összefüggött, hogy — mint Tóth Tibor írja, a korabeli szakirodalom a 30-as, 40-es években a holdankénti 1 1/2—1 1/2 pm vetőmagot javallta. (Ennek ellenére a Tóth Tibor által vizsgált Béndek pusztai gazdaságban, vagy a mágócsi uradalomban szintén 2 pm-t vetettek. Gr. Schmidegg József Somogy megyei birtokán is hasonló mennyiségekkel számoltak. Búzából és rozsból 1 1/2 pm, zabból 2 pm. került egy holdba.) Olyan gyakorlat volt ez, amellyel nehezen lehetett szakítani.) Szécsényben később módosultak a számok és a negyvenes évek elejére ilyen vetőmag átlagok alakultak ki: búza, rozs, árpa, 1—1 1/2 pm; zab: 1 3/4; hajdina 1—1 1/4, kukorica 1/4, burgonya 15—16 mérő, lucerna 10—12 font. 23 Elvégzett szántóföldi munkák: a földet háromszor szántották, boronálták, majd vetettek. A majorsági földeken a munkát, valamint a szállítást robot igénybevételével végzik. Továbbra is a közeli 1 mfre lévő balassagyarmati vásárba viszik a terményt. Az út „tsináltatott" így a szállítás mindössze 2 váltócédula garas pozsonyi mérőként, A nézsai kerületből a termést Vácra vitték eladni. A szállítási költség aránylag kevés, 1 pesti mérő után 4 xr-t kell fizetni. A réteken évente kétszer kaszálnak átlagban 2 szekér széna és két szekér sarjú kerül be, de ez változó. Ezt a területet használják legelőnek is da van még közös terület a közbirtokosokkal együtt. A szőlők minősége és a termése változó. A művelés olyan, mint korábban. A szőlőművelésnél nyitás, háromszori kapálás, kötözés, kacsolás és szüret a munkafolyamat. Ezek nem feleltek meg a korabeli korszerű termelés követelményeinek, illetve elégtelennek bizonyultak a hozamok fokozására. Itt is robotmunkát vesznek igénybe teljes egészében. Az erdőket is váltakozva használták. A varbói 367 hold erdőből évente 50 öl fát vágattak ki. Ezt a munkát, valamint a szállítást részben robotban, 154
