Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Közlemények - Horváth István: A vármegyei közigazgatás működése az 1830-as években Nógrád megye alispánjának megítélése alapján

Áz országgyűlésen megszületett kompromisszum nemcsak á politikai törekvések kibontakozásának kedvezett, hanem az ott elfogadott törvények alapján lehetőség teremtődött a magyar polgárság szerepének megnövelésére: a váltótörvény, a kereskedésről szóló törvény valamint a gyáralapítási törvény következményeként.

3 Az országban végbement változások hatása érzékelhető volt a megye politikai életében is. A látható és fel-felbukkanó viták, a különböző vélemények ezt igazolták. A legáltalánosabban két területen volt megfigyelhető. Egyrészt a politikai csatározásokban és ennek kicsúcsosodásakor, az országgyűlési követek megválasztásának idején. A korábbiakhoz képest —, amikor is meggyőződésünk szerint helyesen jellemeztük úgy a megyei közállapotokat, amelyben a fiatal, az európai fejlődésre is figyelő liberális politikai vonulat erőteljesnek és izmosodónak látszott —, a mozgások és folyamatok nem voltak egyértelműek. A liberálisan gondolkodó fiatalok közül többen hivatali állást vállaltak. Ez úgy tűnik módosította korábbi nézeteiket is. Másrészt éppen érdeklődésük révén a legkorábban szerezhettek ismeretet az országos eseményekről és ennek következtében a polarizáltabb közélet soraikat is átalakíthatta. Tehát a politikai vélemények differenciálódását érzékelhettük. Aminek egyik pregnáns jeleként kell felfognunk a 39-es követválaszfásokon kibuktatott Kubinyi Ferenc esetét, aki közismerten liberális felfogású volt. Ugyanekkor a korábban elfogadott törvények végrehajtása nagyon lassan haladt és nem változott a „helyi" politikai kérdések megtárgyalásának menete, de hangvétele sem. Ez pedig az általános — ez esetben megyei viszonyokban jelenlevő — folyamatokra sem volt kedvező hatással.

4 Az országban, a megyében megfigyelhető események, folyamatok nem, vagy csak nagyon kis mértékben választhatók el egymástól. Jobbára az volt akkor is kapcsolatukra a jellemző, hogy egymást erősítve-gyengítve hatottak, és ilyen kölcsönös hatásrendszerben állítottak új és új feladatot a vármegyei közigazgatásban és az országos politika porondján küzdő politikusok elé. II. A megyei közélet jellemzői 1. A köznépet érintő adózás rendszere és működése Amint a bevezetőben elmondottakból is említettem, a korszak és a polgári átalakulás egyik kulcsfontosságú és megoldásra váró feladata az volt, hogy a magyar rendeket miként és hogyan sikerül bevonni a korszerű és mindenkire nézve kötelező adózási rendszer révén is, a társadalmi átalalkulás programjának végrehajtásába. E gondolat realizálásának biztosított elvi keretet az országgyűlés döntése. Űgy tűnt azonban, hogy az elvi keretek még nem adtak kellő biztosítékot a megvalósuláshoz és a küzdelmek sorozata várt még azokra, akik e feladat teljesítésére vállalkoztak. A megoldás feltételeit és mélységét az adott törvényhatóságnál kialakult körülmények, a korábbi gyakorlat, a megyei progresszív politikai erők lehetőségei teremtették meg. A kérdéskör vitáját Nógrád megyében is ez a szellem jellemezte. Első és kiindulási pontként áttekintették az adózásnál eddig kialakult gyakorlatot, mintegy arra a kérdésre is keresve a választ: a megyei körülmények menynyire alkalmasak a további fennmaradásra? Az adózással kapcsolatos tennivalók menete az országos gyakorlatnak megfelelően bonyolódott. Gondo183