Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Gazdaság, műveltség, mentalitás a XVII–XVIII. század fordulójának köznemességi rétegeiben és a hosszú távú társadalomtörténeti fejlődés kérdései

VII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MUZEUMOK ÉVKÖNYVE 1981. Gazdaság, műveltség, mentalitás a XVII —XVIII. század fordulójának köznemesi rétegeiben és a hosszú távú társadalomtörténeti fejlődés kérdései R. Várkonyi Ágnes Két nevezetes nógrádi történetíró, Nagy Iván és Mocsáry Lajos már több mint száz évvel ezelőtt kifejtette, mennyire alapvetően fontos feldolgozni a ne­messég múltját, mégpedig nem akárhogyan, hanem társadalomtörténeti igény­nyel, szociológiai szempontok szerint, hiteles dokumentumok alapján. Akkor, a XIX. század közepén nemzetközi példákra mutatva szögezték le, hogy amíg nem ismerjük a nemesség társadalomtörténetét, csonka és hiányos a pa­rasztságról, a polgárságról, sőt az egész magyar történelemről kialakított ké­pünk is. Ennek ellenére, akárcsak a XVII— XVIII. század fordulóján élt közne­mesek gazdasági és műveltségbeli viszonyairól szólni ma is ugyanazzal a fenn­tartással lehet, amivel annak idején Nagy Iván a maga vállalkozásának neki­vágott: „kényes és nehéz munka." 1 Ismeretes, hogy amit a késő feudalizmus korszakának köznemességéről tu­dunk, az egyszerre nagyon sók és nagyon kevés. Történelmünkben a XVI. szá­zad óta egyre inkább fontos tényező a köznemes. A különböző történetszemléleti irányzatok írói pedig ugyancsak változatos szerepekben pergették őt végig a XVII. századi magyar politika széles képernyőjén. Hős és áruló, országmentő harcos és országvesztő vádlott, vitéz katona és a döntő csaták dezertőrje, az országgyűléseken, a vármegyékben ő a mérleg nyelve, a fejlődés óraműszerke­zetében a nélkülözhetetlen, vagy ellenkezőleg, az elromlott fogaskerék. Összes­ségében így vagy úgy — némileg túlzóan fogalmazva — történelmünk alaku­lásáért ő az egyszemélyi felelős. Mégis e mindenképpen fontos társadalmi réteg gazdasági viszonyairól, műveltségéről, életviteléről, mindarról, ami politikai sú­lyának, állásfoglalásainak közvetlen, vagy közvetett utakon, bonyolult áttéte­leken meghatározója lehet, hiányosak és esetlegesek az ismereteink. Tisztelet­reméltó kezdeményezések ellenére könyvespolcainkon a történeti monográfiák között hiába keresnénk a köznemesség társadalomtörténetét összefoglaló mű­veket. 2 így egyáltalán nem különös, hogy amikor nemrégiben egyik kollegám­tól megkérdeztem, kit tekinthetünk köznemesnek, hogyan határolhatjuk el ezt 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom