Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)
Tanulmányok - Nagy Endre: A dzsentroid hivatank a Monarchia korában
meretlen van: konjunktúra és közigazgatás. Ezek az elemek azt látták, hogyha ez ideig segíteni akartak a közigazgatás egyes nyomorúságain, ezt csakis a központban, a minisztériumokban, az államhatalom e megtestesítőiben tehették. Ebből azt következtetik, hogy csakis államosítani kell a megyei közigazgatást és ez kívánatra azonnal korrektül és helyesen fog működni." 40 Diner-Dénes ezzel zseniálisan észreveszi azt, hogy az előrekalkulálhatóság elvére épülő tőkés közgazdaság számára a magyar vármegyei közigazgatás a maga kiszámíthatatlanságával irracionális bizonytalansági faktort képez. Ámde a követelmény, a közigazgatás államosítása, mely azonos a merev központosítással, a kormanybürokrácia kiépítésével, nem képes a közigazgatás lényegét és szervezetét illető gyökeres átalakításra, márcsak azért sem, mert a kinevezési rendszer mellett is át kellene vennie az államnak a jelenlegi tisztviselők több mint nyolcvan százalékát. Diner-Dénes tulajdonképpen megadta azokat a;: elemeket, amelyek a dzsentroid rétegen belüli polarizálódást mutatják, de ezt nem tette explicitté és nem hozta közelebbi kapcsolatba a belső strukturális és igazgatási viszonyokkal. Ami az utóbbiakat illeti, igen fontos megállapításokat tartalmaz Bibó Istvánnak, egy 1947-ből való írása. Ö ugyanis már külön-külön elemzi a minisztériumi és a megyei ^közigazgatást, s a Diner-Dénes által feudálisnak nevezett tradíciót a megyének, a bürokratikusát pedig a minisztériumnak írja a rovására. A megye a nemesi társadalom „öncélú hatalomgyakorlásának" eszköze, halalmi és nem szakmai szervezet. Ez természetesen fellelhető a minisztériumokban is, de ott már konkurrál vele a szakmaiság is, és egyben megjelenik egy másik „hatalmi szerkezet" is, a bürokratikus, amely >? a szakszerűségből elsősorban az élettől való idegenséget, vaskaíaposságot, nehézkességet és kicsinyességet mutatja." 41 A minisztériumi igazgatás vármegyével szembeni strukturális sajátossága az. hogy míg utóbbi egyértelműen hatalmi szerkezet, addig a minisztériumban három sajátosság Ötvöződik: hatalmi jelleg, bürokratizmus, szakmaiság. Ez a leírás túlmegy a Diner-Dénesén, azonban nincs vonatkozásba hozva az államosítás problémájával, valamint a társadalmi struktúrával. Mindazonáltal Bibó írása ráirányítja a figyelmet két olyan faktorra, amelyben a két igazgatás közötti minőségi különbségek megjelennek : bürokratizmus, szakmaiság. 5. Az alábbikban olyan faktorokat vizsgálunk, amelyekben egyrészt megnyilvánul a két szervezettípus, a honoráciorigazgatásba oltott bürokratikus és a par excellence bürokratikus közigazgatás közti különség, másrészt pedig az, hogy itt kétféle szociális képződménnyel van dolgunk, s hogy ezt ők maguk is így fogták fel. Vizsgálandó tényezők: a) létszám, származási összetétel, b) szakképzettség, c) mobilitás, d) szervezkedés. a) Nincsenek pontos adataink arról, hogy a vármegyei tisztségviselők között pontosan mekkora százalékos arányban képviseltette magát a birtokos és birtoktalan dzsentri, de történetírásunk egyértelműen elfogadja, hogy a megyei hivatalok kétharmadát 42 , háromnegyedét 43 , tehát mindenképpen túlnyomó részét о foglalta el. Ezzel szemben a minisztériumokról pontosabb adatokkal rendelkezünk. Itt mai történetírásunk Lakatos Ernő adataira támaszkodik. 156
