Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)
Tanulmányok - Nagy Endre: A dzsentroid hivatank a Monarchia korában
Ezek szerint 44 a birtokos nemesek százalékos aránya: Minisztériumok 1873 1890 1900 1918 Miniszterelnökség Belügyminisztérium Pénzügyminisztérium Földművelődésügyi Minisztérium Honvédelmi Minisztérium Igazságügyminisztérium Vallás- és közoktatásügyi Kereskedelemügyi Minisztérium Lakatos közli még, hogy ha a birtoktalan nemeseket is beszámítjuk, akkor a dzsentri aránya a belügyben 50, a földművelésben 40 %-ra rúg. Mint tanulmányunk'elején említettük, történetírásunk a minisztériumi és vármegyei dzsentri arányszámokat a dzsentri predominanciájának egységes mutatójaként értékeli, holott a statisztikából látható, hogy a minisztériumokban a dzsentri aránya átlagban a létszám egyharmada körül mozgott. Márpedig, ha két alapsokaság közül egy minőség az egyikben kétharmad-háromnegyed részben fordul elő, a másikban pedig egyharmadban, ezt mindenképpen szignifikáns különbségként kell értékelnünk. Meg kell jegyeznünk, hogy további vizsgálatot igényel a birtokos .,nemesek" birtoknagysága, bár nem vitás, hogy a minisztériumban dolgoro birtokos éppúgy meg van fosztva az igazgatás dologi-technikai eszközeitől, mint a birtoktalan, és ugyanolyan élethivatásként és fegyelmi felelősség alatt tevékenykedik. (Ez alól kivételt csak a politikai hivatalnok képez, ni. a miniszter, aki csak formálisan bürokrata, tartalmilag politikus, akit nemcsak hivatali fegyelmi vétség miatt, hanem politikai célszerűség tekintetéből is el lehet bocsátani.) De ha csak általában egyharmadra rúg a dzsentri aránya a minisztériumbar.. fel kell merülnie a kérdésnek: kik teszik ki a m.aradék kétharmadot? Nos, nyilvánvalóan arisztokrata, polgári és kispolgári elemek. Ezekről Lakatos csak egy vonatkozásban ad meg adatokat, amelyeknek éppen a Bibó által említett bürokratizmus szempontjából van jelentőségük. A bürokratikus vonásokat a magyar közigazgatás a Bach-korszakbél örökölte. Ekkor ugyanis részben „különösen a vezető áilá-зок betöltésénél a magyarságot amennyire csak lehetett, háttérbe szorították: magyarok helyett az osztrák örökös tartományokból behozott cseheket, tirolikat, galíciai kat stb. neveztek ki" 45 részben pedig az alacsonyabb állások betöltésénél a nemességi passzív rezisztenciája miatt kénytelenek is voltak idegeneket kinevezni; pl., 1850-. júniusában a magyar polgári biztosnál jelentkezett 117 egyén közül csak 4 volt a magyar. 46 Mármost nem kétséges, hogy ez a hivatalnokréteg a szó szoros értelmében az osztrák centralizmus bürokratikus szellemét hozta magával, ráadásul még képesség dolgában is, miként Ereky István tudósít róla, meglehetősen alacsony színvonalon állott. 47 Nyilvánvaló, hogy az alkotmány visszaállítása után ezek számára nemigen termett babér a megyei hivatalokban, de a mivegig 50—60 25 35 25 30 25—30 27 20 26 25 10 14 18 16 31 32 24 20 20 16 30 14 7 15 12 10 157
