Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)
Tanulmányok - Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei nemesség lakóviszonyai a XIX. század első felében
Mindezeken felül voltak nagyobb nemesi könyvtárak, mégha kevés számban is. Mocsáry Antal mindössze nyolcat tudott felsorolni, közöttük is a legnagyobb főúri, Forgách Józsefé Szécsényben. Az ő könyvtárát gyakorta vette igénybe Mocsáry monográfiája írásakor, amit nem győzött eleget hangsúlyozni könyvében. A többi könyvtártulajdonos is ismert név: Prónay Lajos, Kubinyi András Videfalván (állítólag 5000 kötet volt benne!), Szentiványi Márk, Baloghy Lajos, Szontagh István és Madách Imre cs. kir. kamarás Alsó-Sztregován. 57 Ez utóbbinak szinte egyedülálló kivételként megmaradt a lajstroma is. 58 A lista szerint kb. 1500 kötet könyvet tartalmazott a bibliotéka, amelyet a család generációkon át gyűjtött össze. Konkrétan 1084 művet ismertetnek ezek közül, melyből német nyelvű volt a legtöbb: 714 db., magyar 118, francia 115, német—francia 2, latin 69, latin—német 38, latin—francia 1 db. A tárgy szerinti megoszlás alapján 716 szépirodalmi, 150 történelmi, 54 politikai, 42 teológiai, 23 filozófiai, 17 természettudományi és 26 egyéb tartalmú munka. Mocsáry említ még más könyvtáraikat is, igaz név nélkül, mert nincs jó véleménye az állományukról. Az ezekben lévő könyvek feleslegesek és céltalanok ,,románok, utazások, víg- és szomorújátékok" sorakoznak bennük, de csak az a könyvtár az igazán használható, ahol tudományos, bölcselkedésre alkalmas könyveket találni, mert ki tsupán tsak a mulatságot keresi az olvasásban, és nem a tudományt, — az nagyon eltéveszti az igazi tzélt." 3 ' J A könyvtárakról szólva Mocsáry említést tesz Kacskovics Józsefről, akinek „tsupa magyar könyvekből pedig ditséretes gyűjteménye van". Ez a nemes, mint fia önéletrajzából tudjuk, hat gimnáziumi osztályt végzeit, beszélt és írt latinul, ,,szeretett olvasni és tanulni a magyar irodalomnak buzgó pártolója volt, rendesen járatta a Magyar Kurirt és Tudományos Gyűjteményt, s megszerezte Dugonics, Gyöngyössy, Kazinczy, Bessenyei és mások szépművészeti munkáit." Hasonlóképpen művelt emberként ismerték pl. Berényi Miklóst Karancsberényben, akiről Mocsáry feljegyzi, hogy ,.angol, frantzia és egyéb nyelvekben jártas, s nemzeti nyelvének, valamint a tudományoknak is kedvellője." Ezek is csak azt igazolják, amit mindvégig, minden esetben láttunk, hogy a nemesség erős osztálytagozódása életének, életmódjának minden területén éreztette hatását, meghatározónak bizonyult. Meg kell említeni végül a Kubinyi családot is, akiknek kúriáikban Videfalván Losoncon és Pilinyben egzotikusnak tűnő gyűjtemények sorakoztak. Kubinyi András és fiai, Ferenc és Ágoston tengericsiga-, kőzet-, madártojás-, pénzgyűjteménye már egy más szellemű, irányultságú köznemesség képét és lehetőségét villantja fel. 60 Azét, aki a tudományok, az irodalom, a műveltség és a modern szellemű gazdálkodás jóvoltából kilépve önnön osztálykorlátaiból. eltávolodva a nemesi látóhatárt szűkre szabó kúriától országos, a nemzet jövőjét meghatározó és átformáló feladatokban vesz majd részt. 142
