Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei nemesség lakóviszonyai a XIX. század első felében

JEGYZETEK 1. A köznemességi kutatás témájáról, előkészítéséről lásd: Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei középrétegek a feudalizmus kései és a kapitalizmus korai szakaszában. (Kutatási tervezet). Megjelent a Nógrád megyei múzeumok 1979. évi évkönyvében. (315—330. p.) A résztanulmányok közül néhány fontosabbat említünk meg: Horváth István: Sréter János = Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve. 1977. 289—304. p. — Leblancné Kelemen Mária: Mocsáry Antal = Uo. 305—324. p. — Szvircsek Ferenc: A losonci bőrgyár. = Uo. 1978. 59—72. p. — Praznovszky Mihály: Krúdy Kálmán = Uo. 157—200. p. — Kerényi Ferenc: A Madách-család osztály egyezsége. = Uo. 1979. 181—198. p. — Horváth István: Politikai nézetek és viták a reformkori Nógrád megyében az 1830-as évek elején. = Uo. 1980. 5—34. p. — Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége. = Uo. 35—92. p. — Kovács Anna: Nagy Iván könyvtára, mint egy nemzedék műveltségének tükre. = Uo. 119—134. p, 2. A levéltári források közül az alábbi fondokat néztük át; Nógrád megyei Levéltár (továbbiakban NmL) : Nógrád vm nemesi közgyűlésének iratai. h/Nemességi iratok. Mise. IV. nemesi birtokösszeírások ; Nógrád vármegye Törvényszékének iratai ; g/Mise. Vin. örökösödési és birtokperes iratok f/Mise. III. Polgári peres iratok; Nógrád Vármegye adószedőjének iratai, h/Nemesi hozzájárulásokkal kapcsolatos összeírások. A könyvészeti források közül az alábbiakat használtuk fel: Mocsáry Antal: Nógrád vármegye. . . esmértetése. 1—4. k. Pest. 1826, — Krizsány János: Tekéntetes Nemes Nógrád vármegyében helyheztetett és a méltóságos Váczi Püspökség Uradalmához tartozó Verőcze helységnek Históriai, Topographico Statistical leírása. = Tudományos Gyűjtemény. 1827. 9. sz. 30—60. p. — Fényes Elek: Magyarországnak és a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben Pest. 1837. 198—250. p. — Borovszky Samu: Nógrád vármegye. Bp. 1911. 10—36. p. — Rados Jenő: Magyar kastélyok. Bp. 1931, Rados Jenő—Gerevich Tibor: Magyar kastélyok Bp. 1939.— Zádor Anna— Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon. Bp. 1948. — Borbíró Virgil: A magyar klasszicizmus építészete. Bp. 1948. Hungária. — Magyarország műemlékei, összeáll. Genthon István. Bp. 1951. Akad. Kiadó. 315—329. p. — Pest megye műemlékei l—2. k. Bp. 1952. — Genthon István: Nógrád megye műemlékei. 2. k. Bp. 1961. — Heves megye műemlékei. 1—3. k. Bp, 1969— 1978., — Rados Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1975. A teljes kataszter megtalálható a Kubinyi Ferenc Múzeum adattárában. (KFM Ad 85—81) 3. A térképet dr. Balykó Barnabásné és Kollár Sándor készítette. 4. Fényes Elek: i. m. 198—199. p. — Az úthálózatra, annak állapotára és jelentőségére nézve lásd Szvircsek Ferenc: Nógrád megye közútjainak története. Salgótarján, 1980. 6—20. p. 5. Heves megye műemlékei. 1—3. k. Bp. 1969—1978. Akad. Kiadó. — Pest megye műemlékei, 1—2. k. Bp. 1959. Akad. Kiadó. Erre a megyére vonatkozóan néhány további feldolgozás is segít. Az egyik Kovács Gyula munkája. Címe: Nagykörös XVIII. század végén és a XIX. század első felében épült házai, kúriái, Nagykőrös, 1938. A másik szerzője Imrényi-Szabó Imre, címe. öreg udvarházak. Régi kúriák és parasztházak Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegyében. Bp. 1944. S végezetül megemlíthető, bár adataiban sokrétűbb Balogh Sándor tanulmánya: Egy abonyi köznemes gazdálkodása a reformkorban. — Tanulmányok Pest megye múzeumaiból, Szentendre, 1973. 107—144. p. Itt jegyezzük meg, hogy a miskolci Hermán Ottó Múzeum közleményeinek 17. kötetében (Miskolc. 1980.) megjelent egy tanulmány Joó Tibor tollából: Kastélyok és kúriák BorsodAbaúj-Zemplén megyében címmel. (30—37. p.) A szerző csak műemléki áttekintést ad a most meglevő épületekről, amely szerint a megyében 56 műemléki kastély, kúria van, s további 20 értékes ilyen nemesi lakóépület. Számunkra értékelhető adat az, hogy a felmért épületek többsége, az 56-ból 44 (78,57 %) az 1750-es évek után épült a klasszicizmussal bezáróan. Tehát az építkezések csúcspontja ebben a megyében is ez az időszak. 6. Lásd erre vonatkozóan Kelényi György: Kastélyok, kúriák, villák Bp. 1974. Corvina Kiadó. 27. p. és Grünwald Béla: A régi Magyarország. 3. kiad. Bp. 1910. 107—108. p. 7. Az 1754—55. évi országos nemesi összeírás, összeáll. Sz. Illésy János. Bp. 1902. 64—68. p. 8. Magyarország történeti demográfiája. Bp. 1963. KJK. 211. p. — Benda Kálmán: Emberbarát, vagy hazafi? Bp. 1978. Gondolat. 13—63. p. 9. Az adatokra nézve lásd: Magyarország történeti demográfiája. Bp. 1963. KJK. 2. sz. táblázat. — Nógrád megye története. 1. k. (Belitzky János) Salgótarján. 1969. 263, 265. p. — Fényes Elek: már idézett művében is hasonló számot ír. Külön felsorolja az uradalmakat és a vagyonosabb birtokokat. Ezek a régi, nagy múltú nógrádi nemes családok. (210—211. p.) 143