Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)
Tanulmányok - Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei nemesség lakóviszonyai a XIX. század első felében
A mindössze 9 cselédszobával már nem ez a helyzet. Ëz a kevés számú (az összépületek 19 %-a) lakótér egyértelműen a vagyoni helyzet függvénye, hiszen ahol a gazdaság nem teszi szükségessé cseléd foglalkoztatását, ott a cselédszoba is felesleges. Pince kivétel nélkül minden megyei nemesi lakóépület alatt húzódott! Ennek okai közismertek, de megjegyzendő, hogy ebben a korban Nógrád híres bortermő vidék, egyes borai, pl. az ecsegi a legkiválóbbak közé tartoznak. Az épületek építőanyagáról is találunk említést. Leggyakrabban a követ használták. A kő alapú, valamint a részben, vagy teljesen kőből épült kúriák száma 27. Téglából mindössze 8 kúriáit építettek. Ez ellentmond annak az általános megállapításnak, — legalábbis Nógrádban, — mely szerint az épületek anyaga tégla, esetleg vegyes falazat. 18 Tíz lakóházról ismert; hogy vályogból épült. Egy érdekesség: Podrecsányhan volt egy teljesen fából készült kisebb kúria. Több ízben (hét esetben), csak annyit tüntettek fel a források, hogy az illető épület ; ,keményszerekbőr' készíttetett", ennek minősége ismeretlen. Ugyancsak ellentétben az általános megítéléssel, a kúriák tetőzete túlnyomó többségben sem szalmából, hanem zsindelyből készült, összesen 27 kúriáról írják ezt, míg szalmafedél mindössze 7 kúrián található. A drágább cserép pedig csak öt épület tetejét díszítette. Ezek az aránylag olcsóbb építőanyagok (kő, fazsindely) a megye földrajzi helyzetéből, természeti kincseiből adódtak, erre korábban utaltunk már. A kúriák méretét tekintve három csoportot lehet megkülönböztetni. Az elsőbe a 20 méternél kisebbek kerültek. Átlagos hosszúságuk 17 méter körül van, szélességük pedig 6 méter. Alig-alig különböznek a jobbágyok házaitól, vagy éppen saját gazdasági épületüktől. Pl. Lisznvai Erzsébetnek a háza 17x5,5 méter, ugyanakkor az istállója 17x3,5. Kelemen András vilkei jobbágy háza 18x5,5 méter, benne egy szoba, egy pitvar, egy kamra. Fából épült, a teteje zsúppal fedett. Ezen felül volt még pálinkaháza, istállója és sertésólja is. 10 A második csoportba a középméretű kúriákat lehet sorolni, ebből van a legtöbb. Hosszúságuk általában 20 és 30 méter között van, szélességük 9—10 méter. A harmadik csoport a nagyméretű kúriáké. Itt találunk 40, sőt 80 méter hosszúságú és 15 méter szélességű épületeket is. A kastélyok mérete mindezeket is meghaladta. Ezeknek a kúriáknak általában egyenes vonalú az alaprajza. Mindössze két esetben ismerünk ettől eltérő alakút. Egyiküknek ..U : formája volt, a másiknak két előugró szárnya. Az épületeket rendszerint kertek vették körül. 8 helyen találunk házikertet, 10 ház mellett gyümölcsöskertet és 11 díszkertet, parkot említenek. Kerítésről csak 8 kúriánál szólnak a források. Mindezek után, ha nem is teljes részletességgel (ez egy későbbi feldolgozásunk témája) érdekes szemügyre venni a kúria állapota és a tulajdonos vagyoni helyzete közötti kapcsolatot. Sajnos a forrásaink itt sem következetesek. Sok helyen egyetlen egy adatot sem adnak a gazdaságról, másutt csak részleteket emítenek, tehát egzakt pontossággal ott sem tudunk számolni. A kúriák nagysága, építőanyaga, állaga és a tényleges vagyoni helyzet között ''gen nagy az eltérés. Két konkrét példa. Sipeki Balázs szerény méretű, 133
