Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)
Tanulmányok - Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei nemesség lakóviszonyai a XIX. század első felében
háromszobás kúriában élt Varsányban. Itt, Legenden és Sipeken volt birtoka, kb. 700 hold szántó, rét, erdő. Maga a ház a kisebb típusúak köze tartozott, kőalapon vályogból épült, szalmafedél borította, de a birtok évi tiszta jövedelme elérte a 3000 Ft-t. Ugyanakkor Kamanházy Ferenc Felsőpencen 8 szobás kúriában lakott. Itt és Felsőpetényben a birtoka kb. 125 hold kiterjedésű, a? éves jövedelme pedig alig haladja meg a másfél ezer forintot. Pedig a kúria első pillantásra igen tetszetős: kő alapon téglából épült, cseréptető fedte, és a ház előtt kis kertecske húzódott. 20 (Az ősök vagyona lassan elfogyott, de a korábban épült kúria a fenntartás minden gondjával megmaradt....) Bizonyos ház nagyságig, illetve szobaszámig rendkívül eltérő vagyoni állapotot lehet kimutatni. Néhány példa erre. Sebestyén Eszter 2 szobás kúriában élt Panyidaróczon, ahol 384 holdnyi birtoka volt (szántó, rét, erdő). Ennek a teljes értéke 18 775 Ft-t tett ki. Még négy helyen volt háza, birtoka, amelyek mértékét nem mutatta ki az összeírás. Ezzel szemben a szintén kétszobás kúriában élő szklabonyai Révész Jánosnak alig több mint 50 holdnyi birtoka volt. 21 Л háromszobás kúriatulajdonosok között Kacskovics József balassagyarmati nemes volt a legvagyonosabb, összesen 1712 holdnyi birtoka volt (ebből 1174 holt az erdő) aminek értékiét 55 031 forintra taksálták. Gazdasági épületei számosak: cselédház. pálinkafőzőház, pajta, présház, disznóól, méhes stb. 5 jobbágy, 9 zsellér élt birtokán. Állatállományát 9 tehén, 2 borjú, 4 ökör, 1 ló, 8 disznó, 280 juh, 12 köpű méhes alkotta. S egy különlegesség, amit kiskürtösi részbirtokán így írtak össze: „Nevezetes tőkeképp tekinthető még a kiskürtösi határban a temérdek kőszén, mely máris látható rétegeiben rejlik a határ fele részén, de még eddig míveletlenül." 22 Háromszobás kúriában élt Ebecken Hachy István is. De az о birtoka mindössze 51,5 holdat tett ki. Vagyonáról csak annyit tudunk, hogy tulajdonában volt 24 juh, 2 ló 1 tehén, 1 tinó, és 1 disznó. 23 És a példák sorolhatók még tovább. A 9—10 szobás kúriákkal kezdődően mutatható ki az az összefüggés, amely a lakóépület és a birtoknagyság közötti valós állapotot mutatja. Tehát ez az a határ, amelytől a források alapján biztosan tudni, hogy ilyen nagyságú kúria valóban vagyonos köznemes tulajdonában volt. A látszat és a valóság éles kettészakadásának rendkívül mély társadalmi okai vannak. A legfontosabb, amit már korábban is érmtettünk. a nemesség erős osztálytagozódása. A megyei vékony birtokosréteg' még felszínen tarthatta magát, közülük kerültek ki a megyei politika irányítói. Ugyanakkor láttuk, hogy nagyszámú volt az armalisták, a birtok talán nemesek száma. Ennek ellenére az ő szerepüket sem lehet lebecsülni a politikai mozgalmakban. Készséges eszközei voltak a kormánynak, amikor felheccelt állapotban a liberális kérdések és az azokat képviselő nemesek ellen kellett szavazni. (Lásd például az 1839-es, vagy 1847-es nógrádi követválasztásokat.) 2 '' A másik fő ok kétségtelenül a gazdálkodás mikéntjében rejlik. A korszerűtlen, elavult mezőgazdasági kultúra, a Nógrádot egyébként is súlyosan érintő értékesítési nehézségek, a megváltozott piaci helyzet mind elviselhetetlen terhet jelentett. A tagosítatlan határ, (Hachy Istvánnak 40 hold szántója 26 tagban, Bibithy Horváth Gedeonnak 27 hold rétje 8 tagban állt művelés 134
