Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei nemesség lakóviszonyai a XIX. század első felében

Egyenletes a barokk építészet alakulása Heves megyében, kiugróan ma­gas viszont a klasszicista lakóépületek száma Nógrád és Pest megyében. Ez a köznemesség létszámából is adódik. Ezeik az adatok egyértelműen és jól bizonyítják, hogy mindhárom megyében a kúriaépítészet csúcsidőszaka a XIX. század első fele. Ennek okáról korábban már szóltunk. Most csak kiegészít­jük és ismételten aláhúzzuk, hogy egyrészt a lélekszám megnövekedésével, másrészt a nemesség időszakos gazdasági megerősödésével a magyar köz­nemesség életmódja, életszínvonala megváltozik. A kúriák száma magasabb lesz, de azok minősége —, mint később látni fogjuk — a nemesi rétegeknek megfelelően eltérő. 6 A MEGYEI NEMESSÉG LÉTSZÁMA A korábbiakban többször hivatkoztunk a nemesség számára, annak meg­oszlására. Erre vonatkozóan még nem készültek megyei számítások, s így jelenleg vázlatos áttekintésük sem ad pontos képet. (Nem is ez az elsődle­ges feladatunk, hanem az, hogy felrajzoljuk a lehetséges összefüggések hát­terét e vonatkozásban is.) A nemesség létszámának megállapítása a források esetlegessége, pontat­lansága, csonkasága és nem egyértelműsége miatt nehéz. Ennek illusztrálá­sára jó példa az 1754—55. évi országos nemesi összeírás. Ekkor többek között nem írták össze „a közismert és birtokjogon nemes" családokat. Ezt a ne­mesi kiváltságokhoz való ragaszkodás nem tette lehetővé. A megyében mind­össze 800 nemest vettek lajstromba, de csak a családfőket, illetve a felnőtt­jogú nemeseket. így a szám szinte semmit sem mond, esetleg csak a névsor a családtörténet-kutatók számára. 7 Valamivel egyértelműbb a kép az 1784—1787. évi összeírási adatokból. Az országOiS számok szerint ekkor Magyarországon 197.000 nemes élt, ez a férfinépesség 4,6 százaléka. A teljes létszám a családtagokkal együtt kb. ennek a duplája, vagyis az az ismert helyzet állt elő, hogy a XVIII. század végén minden 21. lakos nemesi rangú volt Magyarországon. 8 Nógrádban 3230 nemest írtak össze, ez a családtagokkal együtt több mint 6000 fő. A megye lakossága kb. 148 000, tehát az országos képnek megfelelő arány, vagyis a nemesség a megye népességének kb. 4 százaléka. 9 Ha az összadatokat nézzük, láthatjuk, hogy az összeírt 51 megye közül Nógrád a középmezőnyben helyezkedik el, egészen pontosan a 21. a sorrend­ben a nemesség lélekszámát tekintve. 10 Számunkra érdekesebb viszont, ha összevetjük a környező megyék nemességszámaival éppen a mi korunkban tárgyalt összefüggések jobb kimutatása érdekében: Nógrád Heves Pest Zólyom Hont Gömör­Kishont Nemes/fő 3230 5640 2956 685 1283 4968 (Pest megyébe nem számolták be Buda és Pest, Hevesben pedig Eger neme­seinek a számát.) Az mindenesetre látszik, hogy Nógrád és Pest aránya meg­közelítően megegyezik, ha a kastélyokhoz viszonyítjuk. Heves és Gömör me­gye kiugró nemesi lélekszáma közismert tény, annál meglepőbb tehát, hogy Heves megyében olyan kevés nemesi lakóépület mutatható ki. De erre is van magyarázat, amit Gyöngyös példáján mutatunk be. Tudjuk, hogy a XIX. 12 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom