Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Szabad György: A kisnemesség társadalmi és politikai állása a reformkorban

VII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MUZEUMOK ÉVKÖNYVE 1981. A kisnemesség társadalmi és politikai állása a reformkorban Szabad György A nemességnek az össznépességhez viszonyítva — európai mértékkel mérten — kivételesen magas aránya a késő feudalizmuskori Magyarország társadalmi struktúrájának együk legfontosabb és legismertebb jellegzetessége. Nem kevésbé fontos, ám sokkal kevésbé ismert ennek a nagy lélekszámú nemességnek a társadalmi összetétele. A figyelem hagyományosan mindenekelőtt a nagybirtokos arisztokráciára összpontosult, erre a nemzetközi viszonyításban is kivételesen keskenynek, de átlagát tekintve — kivételesen gazdagnak és befolyásosnak bizonyuló, az uralkodótól függő hatalmi pozíciók nagy részét még a reformkorban is monopolizáló nagyúri rétegre. Rajta kívül a helyzete válságosra fordulására a reformkor küszöbén mindinkább rádöbbenő középbirtokosságra esett a legtöbb figyelem, arra a rétegre, amelynek legjava a megyei pozíciók túlnyomó részében birtokában egyidejűleg igyekezett emancipálni önmagát az aulikus arisztokrácia politikai gyámkodása alól, s kibontakozva a rendi ellenzékiség kelepcéjéből reformpolitika útján szabadulni a két tűz közé szorulás veszedelmeitől. A társadalmi feszültségekkel terhes politikai képletben minden tudatos tényező, így az udvar, illetve a mindenekelőtt az aulikus arisztokráciából formálódó konzervatív gárda és a reformtábor törzsét alkotó birtokos nemesség, nemesi és polgári értelmiség egyaránt megnyerni, vagy legalábbis semlegesíteni akarta a kisnemességet, annak nagy számbeli és növekvő politikai súlya miatt. 1331-ben Dessewffy József gróf, Széchenyi vitapartnere úgy ítélt, hogy „a birtoktalan... más fundusán lakó nemesek... teszik az országban a nemesség többségét"

2

. Feltételezése — a nemesség tagolódása pontos ismeretének híján is — túlzásnak tekinthető, az azonban vitathatatlan, hogy a kisnemesség különböző kategóriái együttesen a kiváltságosok túlnyomó többségét alkották. Zalában a reformkor küszöbén a nemesség megközelítőleg 90 %-át az ő soraiba tartozónak számították.

3 Bihariban az 1840-es években a nemesség mintegy négyötede volt birtoktalan, vagy gazdálkodott 100 holdnál kisebb saját, illetve úrbéres birtokon.

4 Pest megyében az 1829-ben összeírt 3439 nemesből csak 1468 volt „a birtokos nemes úr", míg 2371 a „nem birtokos nemes urak'' kategóriájába került. A birtoktalanok magas. 61 "/o-ot meghaladó ará113