Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)
Tanulmányok - Szabad György: A kisnemesség társadalmi és politikai állása a reformkorban
114 nya nyilvánvalóan kivétel volt. Ez — az összeírtak területi megoszlását is figyelembe véve — csak kisebb részben magyarázható a sok pesti-budai nemesi érteimbég, sokkal inkább a más nemes földjén gazdálkodó, nagyszámú „taksás", „szerződéses", „kurialista", „bérlő" kisnemesek közé sorolásával. 5 A birtoklási viszonynál is mélyebben tükrözik a nemesség differenciáltságát és a kisnemesség tömegeinek a nyomorszintre szorulását a jövedelmi viszonyaikra világot vető késő feudalizmuskori kimutatások, különösen az országgyűlési költségek felosztásának céljából a reformkor második felében készült, s fogyatékosságaik ellenére minden korábbinál megbízhatóbbnak tetsző jövedelem-összeírások. 6 Tanúságok szerint — az eredeti közlés részletező adatait négy kategóriába vonva össze — Nógrád megyében i 840-ben 50 pengő forint alatti évi jövedelem jutott a nemesség 71,08 %-ának, 50—100 pft. közötti 6,15 %-ának, 100—1000 pft. közötti mintegy 19,1 %-ának és 1000 pft. fölötti csupán 3,69 %-ának 7 Ismereteink szerint a kisnemesség nem csak nagy létszámú és alacsonyjövedelmű, hanem egyidejűleg a rendi struktúrában való elhelyezkedését tekintve önmaga is igen differenciált, sőt — mondhatni — szövevényes állású volt. A differenciáltság mértékének példázására had idézzük a Zala megyei Salomvár község földdel bíró nemességének birtoklási viszonyait tükröző kutatási eredményeket. A 34. helybeli és 15 környékbeli kisnemes 38,8 %-a, 2 kat. holdnál kevesebb, 30,6 %-a 2—10 kat. hold föld közötti, 24,5 %-a 10—25 kat. hold közötti földmennyiséget birtokolt és csak 6,1 %-uknak volt 25 kat. holdnál több földje, ám a legnagyobb helybeli kisnemesi birtok terülte sem érte el a 37. kat. holdat. Sokban egybe csendül az ország más területein nyert kutatási eredményekkel, 8 , hogy a salomvári kisnemesek átlagbirtoka nem haladta meg a helybeli úrbéres jobbágyok telki állományának átlagterjedelmét, sőt elmaradt tőle. A salomvári kisnemesség differenciáltságának képét még teljesebbé teszi annak figyelembevétele, hogy közülük mindössze 8-an voltak jobbágy tartók. Függésükben 1—4, összesen 17 jobbágycsalád élt. Ezek összesen 9 1/2 jobbágytelek úrbéres szolgáltatásaival tartoztak nekik.' J A kisnemesség jelentős része, ha nem is a többsége, mint azt Desewffy József hitte, más földjén élt. A földesúri függésben élő nemesség szövevényes társadalmi állását jól példázza a Komárom megyei Szend községbeli nemesek. 10 tagozódása. Az 1840-es években a községekben. 11 háztalan zsellér 6 nemes család volt úrbéres házas zsellér 3 >! » 10/32 úrbéres telek birtokosa 1 Л ?» >i 21/32 úrbéres telek birtokosa 1 ÍJ « •> 1 egész 9/32 úrbéres telek birtokosa 1 )> » t> majorsági házas zsellér 9 !» »! 5> 2/8 " régi telket 12 bérelt 9 »» >> Я О 'O J» >» »» >» 6 » » i» 4/8 " " " 10 !) j» :> 5/8 " " 1 >• r» l» 6/8 " " ". *' 3 :i » »5 1 egész 1 /ft " " " " 1 )> f! »
