Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

kötni a sajtószabadságról és sürgetni kell egy országgyűlési hírlap megjelentetését is. A zsidóság polgárosodása ügyében is be kell fejezni már az évtizedes vitákat/*

5 A polgári átalakulás fontos kérdésében a megyét tehát egyértelműen az ellenzéki párt oldalán találjuk. Csak éppen ott volt a gond, hogy Károlyi János és Desewfy Jób passzívan, „néma követként" vettek részt az országgyűlés mindent eldöntő vitáiban. Jól jellemezte őket Vahot Imre almanachjában, ezt írva: „Károli János, (ellenzéki) Utasításánál fogva. 2. Desőwfy Jób. (ellenzéki)". Ezek a szűkszavú, de sokatmondó kis tüskejellemzések kibővülnek a Kubinyiról írottakkal, amikor azt olvashatjuk, hogy Károlyi Jánost „a szilárd jellemű Kubinyi Ferenc válta fel". A felváltás körülményei meglehetősen érdekesek. Károlyi János visszalépése mögött mindenképpen a felgyorsuló eseményeket, a számára egyre elfogadhatatlanabbá váló fejleményeket kell keresnünk, amelyek már elvei tűrhetőségi határán túl voltak. Ezért egészségügyi állapotára hivatkozva lemondott. Jelentését március 13-án fogadta el a közgyűlés. Ugyanakkor „osztatlan köz lelkesedéssel" Kubinyi Ferencet jelölték követnek, de úgy gondolták, hogy a törvényes előírásokat be kell tartani, ezért a március 28-i ülésen tartják meg formálisan a választást. A jelenlevők azonban nem tudtak két dologról. Az egyik már megtörtént, a másikra még két napot kellett várni. A megyei radikálisok már március 11-én, Madách Imre csesztvei kúriájában eldöntötték Kubinyi követté választását, s valószínű, nekik köszönhető az egyöntetű lelkesedés a március 13-i közgyűlésen. Felkérésük alapja egyrészt a változó politikai helyzet, melyben bűn „a legkisebb meghasonulás" és egyesülni kell minden hazafinak „kit ön szenvedélye, hiúsága, vagy önzése nem bélyegez". Másrészt bíznak Kubinyi szilárd jellemében és évtizedes tapasztalataiban. A felkérő levelet Веке Gábor, Somogyi Ferenc, Paczolay Nárcisz, Huszár István, Majtényi Pál, Madách Imre, Fajnor János, Timári Sándor, Frideczky Lajos, Fráter Pál, Veres Pál, Plachy Imre és Plachy Tamás írták alá. A másik dolog, amit a 13-i közgyűlés résztvevői nem vehettek figyelembe, a bekövetkező pesti forradalom. Ezután már nem volt helye késlekedésnek és a március 24-i ülésen Kubinyit közlelkesedéssel megválasztották megyei követnek, aki azonnal el is utazott Pozsonyba.

40 Tevékenysége azonban nem lehetett aktív, hiszen az országgyűlés legfontosabb eseményei már lezajlottak. Mindenesetre az április 10-i felszólalását megemlíthetjük, amikor a magyar csapatok olaszországi hadbavetése ellen emelt szót. Ezeken túl ismeretes a megyének küldött két irata is, az egyik a magyar felelős kormány megalakulását adta hírül, a másik pedig a követi zárójelentés. A közgyűlés munkájukért jegyzőkönyvben dicsérte meg őket, „remélvén, hogy ez intésül fog szolgálni a késő jövendőségnek is, úgy s azt teszi, mit a becsületesség s lelkiismeretesség egyaránt parancsolnak".

47 Az események azonban csak ezután váltak viharossá. Kubinyi részvételét 1848 első hónapjainak forgatagában érdemes először önéletrajzának idevonatkozó részletével kezdeni. Leírása szerint március 15-én Pesten tartózkodott. A város egyik kerületében jelenkezett nemzetőrnek. Itt kapta a hírt követté választásáról és utazott Pozsonyba, mint nemzetőr 71