Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

kötni a sajtószabadságról és sürgetni kell egy országgyűlési hírlap meg­jelentetését is. A zsidóság polgárosodása ügyében is be kell fejezni már az évtizedes vitákat/* 5 A polgári átalakulás fontos kérdésében a megyét tehát egyértelmű­en az ellenzéki párt oldalán találjuk. Csak éppen ott volt a gond, hogy Károlyi János és Desewfy Jób passzívan, „néma követként" vettek részt az országgyűlés mindent eldöntő vitáiban. Jól jellemezte őket Vahot Im­re almanachjában, ezt írva: „Károli János, (ellenzéki) Utasításánál fogva. 2. Desőwfy Jób. (ellenzéki)". Ezek a szűkszavú, de sokatmondó kis tüs­kejellemzések kibővülnek a Kubinyiról írottakkal, amikor azt olvashat­juk, hogy Károlyi Jánost „a szilárd jellemű Kubinyi Ferenc válta fel". A felváltás körülményei meglehetősen érdekesek. Károlyi János visszalépése mögött mindenképpen a felgyorsuló eseményeket, a számá­ra egyre elfogadhatatlanabbá váló fejleményeket kell keresnünk, ame­lyek már elvei tűrhetőségi határán túl voltak. Ezért egészségügyi álla­potára hivatkozva lemondott. Jelentését március 13-án fogadta el a köz­gyűlés. Ugyanakkor „osztatlan köz lelkesedéssel" Kubinyi Ferencet je­lölték követnek, de úgy gondolták, hogy a törvényes előírásokat be kell tartani, ezért a március 28-i ülésen tartják meg formálisan a választást. A jelenlevők azonban nem tudtak két dologról. Az egyik már meg­történt, a másikra még két napot kellett várni. A megyei radikálisok már március 11-én, Madách Imre csesztvei kúriájában eldöntötték Ku­binyi követté választását, s valószínű, nekik köszönhető az egyöntetű lel­kesedés a március 13-i közgyűlésen. Felkérésük alapja egyrészt a változó politikai helyzet, melyben bűn „a legkisebb meghasonulás" és egyesülni kell minden hazafinak „kit ön szenvedélye, hiúsága, vagy önzése nem bélyegez". Másrészt bíznak Kubinyi szilárd jellemében és évtizedes ta­pasztalataiban. A felkérő levelet Веке Gábor, Somogyi Ferenc, Paczolay Nárcisz, Huszár István, Majtényi Pál, Madách Imre, Fajnor János, Ti­mári Sándor, Frideczky Lajos, Fráter Pál, Veres Pál, Plachy Imre és Plachy Tamás írták alá. A másik dolog, amit a 13-i közgyűlés résztvevői nem vehettek fi­gyelembe, a bekövetkező pesti forradalom. Ezután már nem volt helye késlekedésnek és a március 24-i ülésen Kubinyit közlelkesedéssel meg­választották megyei követnek, aki azonnal el is utazott Pozsonyba. 40 Tevékenysége azonban nem lehetett aktív, hiszen az országgyűlés legfontosabb eseményei már lezajlottak. Mindenesetre az április 10-i fel­szólalását megemlíthetjük, amikor a magyar csapatok olaszországi had­bavetése ellen emelt szót. Ezeken túl ismeretes a megyének küldött két irata is, az egyik a magyar felelős kormány megalakulását adta hírül, a másik pedig a követi zárójelentés. A közgyűlés munkájukért jegyző­könyvben dicsérte meg őket, „remélvén, hogy ez intésül fog szolgálni a késő jövendőségnek is, úgy s azt teszi, mit a becsületesség s lelkiismere­tesség egyaránt parancsolnak". 47 Az események azonban csak ezután váltak viharossá. Kubinyi rész­vételét 1848 első hónapjainak forgatagában érdemes először önéletrajzá­nak idevonatkozó részletével kezdeni. Leírása szerint március 15-én Pes­ten tartózkodott. A város egyik kerületében jelenkezett nemzetőrnek. Itt kapta a hírt követté választásáról és utazott Pozsonyba, mint nemzetőr 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom