Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

őrnagy, de az országgyűlésen nem tudott sokat tenni. Visszatérve a me­gyébe, a losonci járásban tevékenykedett, mint hadfogadó biztos és 120 „fiatal csapott a kezébe". Majd tagja lett a megyegyűlés által választott bizottságnak, amely Pestre indult, hogy kifejezze a megyének a kormány iránti bizalmát. Ö volt a delegáció szószólója. Testületileg fogadták őket és Batthyány Lajos válaszolt nekik. A miniszterelnök elmondta, hogy köszönettel veszi Nógrád bizalmát. A megye a reformkori küzdelmekben mindig élen járt és ezért külön elismerést érdemel. Ezután a losonci járásban gyűjtött a haza javára, ö maga járt elöl jó példával, mert ezüst kardhüvelyét, boglárokat, sőt ezüst mosdóedé­nyét is leadta, pedig azt 35 éve kapta a feleségétől és számára igen ked­ves volt. (Apósáról ekkor nem túl hízelgőén emlékezik meg, egyszerűen „fukar és legpiszkosabb magyar"-nak nevezi.) De adtak a „szegény tó­tok" is, ha nem volt másuk, hát sarkantyút, pipakupakot, ezüst gombo­kat. Öt kinevezték a Losoncról verbuvált 120 fős nemzetőri csapat má­sodik kapitányának. Mint ilyen, önkéntesként, de már megválasztott kép­viselőként, később Parendorfig nyomult előre csapatával, de onnan visz­szament az országgyűlésre és képviselőként szolgálta tovább a hazát. Nincsenek forrásaink arra nézve, hogy hol találták őt a március 15-i események. Elképzelhető, hogy Pesten volt, hiszen korábbról tudjuk, hogy gyakorta tartózkodott Pozsonyban is az országgyűlés alatt, s meg­választásakor sem volt a megyében. Pesti nemzetőri tevékenységét sem tudjuk bizonyítani pillanatnyilag. (Nagy a valószínűsége, hogy inkább Nógrádban jelentkezett nemzetőrnek.) Az utolsó rendi diéta után, ápri­lis 25-én, már Nógrádban van és részt vesz azon a közgyűlésen, amelyen a megyei közgyűlések népképviseleti rendszeréről döntöttek. Május 1-én terjesztette elő már idézett követi zárójelentését. Ezen a gyűlésen üdvö­zölték az új főispánt, régi politikai eszmetársát, gróf Ráday Gedeont. Ku­binyi „polgártárs" maga is külön szólt a főispánhoz. Beszédében felele­venítette a főispáni kinevezések korábbi elvtelen és helytelen gyakorla­tát. A kinevezések alapja rendszerint nem az érdem, hanem a szár­mazás, a családi múlt. Sok köszönet nem volt a főispáni tevékenységben, hiszen munkája kimerült abban, hogy „az Ország gyűlésén a nemzet szabadságának elnyomásán munkálódott, az adó szaporítását sürgette, ritkán jelentek meg a megyében, leginkább követ és tisztválasztáskor, ak­kor is pártoskodtak". Ezután az adminisztrátori rendszert bírálta kemény szavakkal. Beszéde további részében örömmel üdvözölte Ráday Gedeont, az ellenzék régi tagját,. Ráday Pál unokáját s egyúttal támogatásáról biz­tosította őt. Ugyanezen az ülésen választották meg Kubinyit az új me­gyei törvényhatósági szerv, a választmány tagjává, valamint tagja lett a népképviseleti országgyűlési választások losonci előkészítő bizottságának. Ugyancsak ekkor a megye egy küldöttséget menesztett a kormány­hoz, hogy „legőszintébb bizalmát nyilvánítsa". A küldöttséget Ráday ve­zette, soraiban ott volt Kubinyi, Sréter László, Sréter Horác, Huszár Ká­roly, Szentiványi Anzelm, Veres Pál stb. Életrajza tehát itt is hitelesnek bizonyult. Az adományok gyűjtésére vonatkozó leírása szintén igaz, mert a levéltári források szerint május 24-én nevezték ki azt a választmányt, amelynek feladata a pénz- és egyéb adományok összegyűjtése volt. A bizottmány tagja a losonci kerületben Kubinyi Ferenc és Horváth Pál, 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom