Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

őrnagy, de az országgyűlésen nem tudott sokat tenni. Visszatérve a megyébe, a losonci járásban tevékenykedett, mint hadfogadó biztos és 120 „fiatal csapott a kezébe". Majd tagja lett a megyegyűlés által választott bizottságnak, amely Pestre indult, hogy kifejezze a megyének a kormány iránti bizalmát. Ö volt a delegáció szószólója. Testületileg fogadták őket és Batthyány Lajos válaszolt nekik. A miniszterelnök elmondta, hogy köszönettel veszi Nógrád bizalmát. A megye a reformkori küzdelmekben mindig élen járt és ezért külön elismerést érdemel. Ezután a losonci járásban gyűjtött a haza javára, ö maga járt elöl jó példával, mert ezüst kardhüvelyét, boglárokat, sőt ezüst mosdóedényét is leadta, pedig azt 35 éve kapta a feleségétől és számára igen kedves volt. (Apósáról ekkor nem túl hízelgőén emlékezik meg, egyszerűen „fukar és legpiszkosabb magyar"-nak nevezi.) De adtak a „szegény tótok" is, ha nem volt másuk, hát sarkantyút, pipakupakot, ezüst gombokat. Öt kinevezték a Losoncról verbuvált 120 fős nemzetőri csapat második kapitányának. Mint ilyen, önkéntesként, de már megválasztott képviselőként, később Parendorfig nyomult előre csapatával, de onnan viszszament az országgyűlésre és képviselőként szolgálta tovább a hazát. Nincsenek forrásaink arra nézve, hogy hol találták őt a március 15-i események. Elképzelhető, hogy Pesten volt, hiszen korábbról tudjuk, hogy gyakorta tartózkodott Pozsonyban is az országgyűlés alatt, s megválasztásakor sem volt a megyében. Pesti nemzetőri tevékenységét sem tudjuk bizonyítani pillanatnyilag. (Nagy a valószínűsége, hogy inkább Nógrádban jelentkezett nemzetőrnek.) Az utolsó rendi diéta után, április 25-én, már Nógrádban van és részt vesz azon a közgyűlésen, amelyen a megyei közgyűlések népképviseleti rendszeréről döntöttek. Május 1-én terjesztette elő már idézett követi zárójelentését. Ezen a gyűlésen üdvözölték az új főispánt, régi politikai eszmetársát, gróf Ráday Gedeont. Kubinyi „polgártárs" maga is külön szólt a főispánhoz. Beszédében felelevenítette a főispáni kinevezések korábbi elvtelen és helytelen gyakorlatát. A kinevezések alapja rendszerint nem az érdem, hanem a származás, a családi múlt. Sok köszönet nem volt a főispáni tevékenységben, hiszen munkája kimerült abban, hogy „az Ország gyűlésén a nemzet szabadságának elnyomásán munkálódott, az adó szaporítását sürgette, ritkán jelentek meg a megyében, leginkább követ és tisztválasztáskor, akkor is pártoskodtak". Ezután az adminisztrátori rendszert bírálta kemény szavakkal. Beszéde további részében örömmel üdvözölte Ráday Gedeont, az ellenzék régi tagját,. Ráday Pál unokáját s egyúttal támogatásáról biztosította őt. Ugyanezen az ülésen választották meg Kubinyit az új megyei törvényhatósági szerv, a választmány tagjává, valamint tagja lett a népképviseleti országgyűlési választások losonci előkészítő bizottságának. Ugyancsak ekkor a megye egy küldöttséget menesztett a kormányhoz, hogy „legőszintébb bizalmát nyilvánítsa". A küldöttséget Ráday vezette, soraiban ott volt Kubinyi, Sréter László, Sréter Horác, Huszár Károly, Szentiványi Anzelm, Veres Pál stb. Életrajza tehát itt is hitelesnek bizonyult. Az adományok gyűjtésére vonatkozó leírása szintén igaz, mert a levéltári források szerint május 24-én nevezték ki azt a választmányt, amelynek feladata a pénz- és egyéb adományok összegyűjtése volt. A bizottmány tagja a losonci kerületben Kubinyi Ferenc és Horváth Pál, 72