Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)
Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége
lások útján kell elérni, utóbbira pedig meg kell alakítani a Nógrádi Nemzeti Intézetet, amelynek háromévenként újjáválasztott vezetősége van. Ennek tagjai: elnök, ellenőr, titoknok, ügyvéd, pénztárnok, levéltárnok, végrehajtók. A feladatok kitűzése után rövid szünet következett a kolerajárvány miatt és csak ezen év november 15-én tartották meg a következő ülést, ahol részletesen kidolgozták a szabályzatot. Ebből kiemelendő, hogy az intézet tagja bárki lehet, aki tíz éven át 6 ezüst forint tagdíjat fizet, esetleg az intézet céljait elősegítő tankönyvet ír. Megválasztották az ideiglenes elnökséget is, amelynek élére Fatovich István került. Az alapító tagok rögtön jelentős pénzfelajánlásokat tettek, mint Huszár József, Fatovich István 200—200 forint, Sréter János 120 ezüst forint, Desewfy Jób, Fráter Pál stb. 100—100 forint. Ugyancsak feladatul tűzték ki, hogy vizsgálják meg a megyei oktatás helyzetét, az iskolák állapotát, a tanulók életkörülményeit, tehát mindazokat a tényeket, amelyek kihatnak a magyar nyelv terjesztésére. A következő év január 12-én ismét fontos közgyűlésre került sor. Ekkor számos új felajánlás érkezett, köztük Kubinyi Ferencé is, aki 300 ezüsthúszas tőkekamatjait ajánlotta fel tíz esztendőre. Másrészt báli felhívást adtak ki, amellyel az intézet vagyonát kívánták gyarapítani. Ugyanis a jövedelmet jelentő belépődíjon felül felkérték a megye „szépeinek egynémelyikét", hogy készítsenek tombolatárgyakat, amelyek kisorsolásából összegyűlt pénz ugyancsak az intézet pénztárába kerülne. (Ezt a módszert később gyakran alkalmazták, s mindig igen nagy sikerrel.) Az első bálra 1832. február 19-én került sor a gyarmati „táncz szálIában", amelynek bérlője hazafias lelkesedésből felajánlotta, hogy hat esztendeig erre a célra a tánctermet ingyen bocsátja az intézet részére. A bálra meghívták Széchenyi Istvánt is, aki ugyan nem tudott eljönni, de szép levélben fejezte ki örömét a nógrádiak kezdeményezése felett s így vélekedett a Nemzeti Intézet hasznáról: „Ezáltal nemzetiségünk s így erőnk — s nagyságunkat látom fejledezni, mely egyedül emelhet bennünket a homályba s feledékenységbe süllyesztett népek sorábul s Hunniát méltó fényre deríti". A bál kitűnően sikerült, a megyei nemeseken kívül Arad," Zemplém vármegyéktől kezdve számos megyéből érkeztek még vendégek. A tiszta bevétel 2000 darab ezüsthúszas lett. Néhány nap múlva, 22-én tartottak az újabb közgyűlést, ahol új vezetőséget választottak. Az elnök ismét Fatovich István, a titoknok, vagyis jegyző Kacskovics Károly és Sréter János, az ellenőr Kubinyi Ágoston, Kubinyi Ferencet a szécsényi járásban végrehajtóvá választották, ezáltal feladata lett a járás területén a felajánlások begyűjtése, az intézeti ügyek irányítása. (Egyébként a titkos szavazás során a titoknoki, ellenőri, pénztárnoki tisztségekre is kapott szavazatokat.) Ugyanezen a gyűlésen vállalta, hogy legközelebb Boroszlóra (Breslau, ma Wroclaw), a természetvizsgáló tudósok nagygyűlésére utazván tanulmányozni fogja az iskolai könyveket is. ígéretét be is váltotta és saját költségén 20 darab kézikönyvet hozott. 18 1833-ra készítette el jelentését az ezen és az újabb poroszországi útján tapasztaltakról ezzel a címmel: „Kubinyi Ferenc előterjesztése a Nógrádi Nemzeti Intézethez 1833-ik esztendőben Porosz Országban a ta50
