Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

nítás és nevelés tárgyában tett tapasztalásairól, kiváltképpen az Elementalis Oskolákról, tanítói nevelő intézetekről, vagy is semináriumokról." A részletes beszámoló kiterjedt a poroszországi elemi iskolák minden lényeges tudnivalójára. A kéziratos anyagot a megye levéltárában helyezték el. Ugyanebben az évben készült el a megyei iskolákról a felmérés, amely rendkívül sivár képet mutatott. Nem kívánunk itt bővebben belemenni ebbe a témába, csak illusztrálásként felsoroljuk, milyen hátrányos okokat találtak: sok iskolában egyáltalán nincs tankönyv; az iskolamestert nem tudják fizetni a szülők; a gyerekeknek télen nincs ruhájuk az iskolába menésre; nyáron a házi és a mezei munkák tartják viszsza őket; számos településen olyan rossz az iskolaépület, hogy a tanító saját szűk lakásában kénytelen oktatni. Az elkeserítő helyzet felszámolására a Nemzeti Intézet kidolgozta a maga javaslatát, de látván pénzügyi erejének végességét, fokozottabb támogatást kért a megye földbirtokosaitól. 1835. november 21-én volt a következő tisztújítás, ahol elnökké Desewfy Jóbot, ellenőrré pedig Kubinyi Ferencet választották. Az ellenőr az elnök helyettese volt, annak távollétében gyakorolta jogkörét, ellenőrizte a határozatok végrehajtását és a pénztár állapotát. Az eltelt évek alatt az intézet számos új tankönyvet adott át az iskoláknak, nagy részüket díjtalanul. Sok tanítót megjutalmaztak a magyar nyelv terjesztése terén elért sikereikért. Az intézet vagyona 1838-ra már elérte a 30.000 vft-ot, amelynek nagyságát így summázták: „Oly szép összeg, melyet társadalmi úton egy vármegye értelmiségének kis körében összehozni — Nógrád vármegyét igen szépen jellemző áldozatkészség volt." 1838-ban, az újabb választáson a vezetőségben Kubinyi már nem szerepel. Ezután ismereteink gyérülnek az intézetről, de ennek oka magában az intézetben is keresendő. Sréter János így fogalmazta ezt meg: „Azon részvéti lankadást s a fáradságosabb munkálatok hátramaradását, melly más küldöttségi tárgyaknál sajnosán éreztetik — sok honi legszebb vállalataink sorsát — ezen intézet sem volt képes kikerülni." Ezek szerint alábbhagyott a lelkesedés, a lendület, s a tevékenység formálissá vált. A vagyona azonban megmaradt, hiszen 1844-ben 8000 Ft-os tőkével kívánt részt venni egy balassagyarmati takarékpénztár alapításában, ezzel is kamatoztatandó a pénzét. Szórványadataink bizonyítják, hogy a Nemzeti Intézet még 1848-ban is fennállt. Évtizedek múlva aztán újraéledt, ám korábbi elveitől eltérően már teljesen az erőszakos magyarosítás szolgálatába állt.

19 Kubinyi Ferenc életében ez a tevékenység is hasznos tapasztalatokkal járt. A megyei iskolai oktatás helyzete, a népnevelés állapota ugyancsak érlelhette benne liberális nézeteit. Igaz, a Nemzeti Intézet nem volt mentes egész fennállása alatt a nacionalista felhangoktól, de tény, hogy reformkori működése idején, az első esztendőkben a nemzetté válás elősegítő jeként számot adott a megyei nemesség aktivitásáról, áldozatvállalásáról, és ebben Kubinyi nagy szerepet vállalt. Ugyanakkor ezek az évek politikai pályájának alakulására is meghatározóak voltak. 1830-ban, a követválasztásokkor, még csak a második követet választó szavazatszedő bizottság tagja, még új ember a megyében ahhoz, hogy jelentősebb pozíciót bízzanak rá. Tagja lesz viszont a 51