Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: Újabb adatok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez

vezet. 1918 novemberétől vannak adataink az ifjúsági mozgalom kezdeti lépéseire Nógrád megyében. Az Ifjúmunkás című lapra az előfizetésgyűjtés Salgótarjánban is megindult. Bozó György ifjúmunkás, mint helyi megbízott szervezte az ifjúsági lapra való előfizetést. Elsők között Orth Kálmán vasöntő ifjúmunkás fizetett elő a lapra.

11 Salgótarjánban 1918. november 20-án alakult meg az Ifjúság Országos Bizottsága helyi csoportja. Erről tudósít Az Ifjúmunkás 1913. december 13-i száma. „Salgótarján. November 20-án a Vas- és fémmunkások Otthonában tartotta az ifjúmunkás-csoport az alakuló közgyűlést. A vasmunkásságot Bozó György és Lőrincsik János elvtársak képviselték. Bozó György elvtárs üdvözölte a nagyszámban megjelent ifjúmunkást, azután fejtegette az Ifjúmunkás-előfizetőcsdport megalakításának fontosságát. Hatásos beszéde után a vezetőségbe a következőket választották meg' ifjúmunkásbizalmiak: Sugár Sándor, Puskás Gusztáv, Tarjáni István, Takács János, Vies Antal, Puskás Lajos, Varga József, Lubi János. Gajdos András és Girtl József. Elnök: Racskó Béla; másodelnök: Hinel Pál; jegyző: Kiss István; másodjegyző: Puskás Lajos; pénztáros: Krajnák Ferenc; másodpénztáros: Varga József; ellenőrök: Hábel Imre, Lubi János, Huszár Lajos, Majercsik Ernő. A vezetőség megválasztása után az elnök megnyitja az ülést és átadja a szót Bozó elvtársnak, aki beszél az ifjúmunkások egymás iránt való szolidaritásának fontosságáról és jövő fontos teendőiről. Egyben bejelentette, hogy a vasasbizalmi testület megbízta az ifjúmunkások ügyeinek az intézésével. Lőrincsik elvtárs indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy a vezetőség a jövőben minden szombaton ülést tart."'

2 1918. november 24-én létrejött a Kommunisták Magyarországi Pártja. A munkásosztály forradalmi élcsapatának léte meghatározó volt az ifjúsági mozgalom számára is. Az SZDP és a Szakszervezeti Tanács kezdte meg a legális ifjúmunkásszövetség létrehozásának előkészületeit. 1918. november 30-án, a KMP létrejötte után tartotta alakuló gyűlését Budapesten az Ifjúmunkások Országos Szövetsége, mely a Szociáldemokrata Párt szervezeti keretei között, de kommunista többségű vezetéssel kezdte meg működését. Az IOSZ alig egy hónappal megalakulása után szakított az SZDP-vel, s az 1913. december 23—24-én tartott központi vezetőségi ülés határozatával kimondta, hogy minden párttól független szövetség, maga foglalkozik az ifjúmunkások gazdasági és jóléti kérdéseivel, nevelésével, lapszerkesztéssel; erkölcsi és anyagi támogatást elfogad az osztályharc elméleti alapján álló párttól; tagjai szabadon beléphetnek az SZDP-be, vagy a kommunista pártba. Az IOSZ a területi szervezkedés elvei alapján állt. Ezt követte a december 30-i budapesti tanácskozás, melynek eredményeként megszületett a magyar kommunista ifjúsági mozgalom. Űj lapot indítottak 1919 jan. 7-én Az Ifjú Proletár címmel. 1919 januárjában már nyilvánvalóvá vált, hogy az ifjúsági szövetség a KMP vezetése alatt működött. Az SZDP látván, hogy a KMP elhódította az ifjúság tömegeit, saját ifjúsági szervezet létrehozásához kezdett. 1919. elején megalakította a Szocialista Ifjúmunkások Országos Szövetségét. A proletárdiktatúra kikiáltásával egyesült a két munkáspárt és egyesült a két ifjúsági szövetség is. A SZIOSZ beolvadt az IOSZ-ba, elfogadta programját. Az ifjúsági szövetség neve ideiglenesen IOSZ maradt. 181