Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: Újabb adatok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez

Salgótarjánban a megyében elsőként jött létre a Kommunisták Magyarországi Pártja helyi szervezete. A Vörös Űjság 1919. január 1-i száma így számol be a nagy eseményről: „Salgótarján munkássága csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához. 1918. december 26-án három igen fontos értekezlet zajlott, le Salgótarjánban, amelyeken Kun és Szaton elvtársak voltak az előadók. Délután 2 órakor a vas- és fémmunkások és a bányászok összbizalmi testülete ülést tartott, amelyen a többség kimondotta, hogy csatlakoznak a Kommunisták Magyarországi Pártjához. Este 6 órakor a vas- és fémmunkások és bánjászok szervezetei taggyűlést tartottak. A taggyűlés többsége kimondotta, hogy csatlakozik a Kommunisták Magyarországi Pártjához. A taggyűlés után a két szakma összbizalmi testülete újra ülést tartott, amelyen megalakították a Salgótarjáni Kommunista Pártszervezetet és a vezetőséget megválasztották."

13 A KMP helyi szervének alakuló ülését nagygyűlés követte 1919. január 1-én. A pártszervezet vezetői központi előadót kértek. Rudas László és Szaton Rezső beszélt a salgótarjáni Piactéren összegyűlt mintegy 5—6 ezer emberhez. A nagygyűlésen részt vett a SZDP több központi kiküldöttje is. ,,A munkások kijelentették, hogy csak a Kommunista Párt küldötteit hajlandók meghallgatni." A helyi szónok Gólián András volt, aki felszólította a népgyűlést, hogy „csatlakozzanak a kommunista párthoz. A népgyűlés ezt a javaslatot egyhangúlag elfogadta..."

14 Az egymást követő két nagy esemény tevékeny részesei voltak a fiatalok is. Feltételezhető, hogy az 1918. nov. 20-án, az SZDP Ifjúság Országos Bizottsága által Salgótarjánban létrehozott ifjúsági csoport is elkötelezte magát a Kommunista Pártnak, és az irányítása alatt dolgozott. Az 1918 novemberében létrejött ifjúsági csoport működéséről, taglétszámának növekedéséről, tevékenységéről további adat alig áll rendelkezésre. Nagy létszámú csoport működését nem tételezhetjük fel, mert az ifjúság alapvető tömegei között, az üzemekben nem szerveződtek csoportok. A területi szervezkedés magával hozta, hogy az üzemek dolgozó fiataljai csak területi szervezetbe léphettek be, melyek mint köztudott nem vonzották hatásuk alá a dolgozó ifjúság sok településről származó tömegeit. Országosan az IOSZ területi szerveiben a bizalmirendszer bontakozott ki. Ez bizonyos kapcsolatot feltételezett a nagyüzemekkel. Nógrád megyében bizalmihálózatról az eddigi kutatásaink nem tanúskodnak.. Feltételezhető, hogy volt, s a főbizalmi vagy bizalmi a területi szervezet vezetőségének tagja volt, mint ahogy az első ifjúsági csoportnak is. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a két ifjúsági szövetség egyesülésével, az IOSZ programja alapján az ifjúsági mozgalom szervezeti felépítése nem változott, sőt az IOSZ 1919. ápr. 6-i összvezetőségi ülésének állásfoglalásával — mely KIMSZ-re változtatta az ifjúsági szövetség nevét — sem történt változás. A területi szervezkedési elv továbbra is fennmaradt. A bizalmirendszer országosan csak később bontakozott ki. Üzemegységekben bizalmit, gyárakban ezek összefogására főbizalmit választottak. A bizalmitestületek kéthetente, vagy havonként üléseztek, ahogy az előttük álló feladat megkívánta. A községekben és városokban KIMSZ-csoport jött létre. 182