Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

Védegylet keretében megalakuló Gyáralapító Társaság tagja lehetett ő is, és ebben a minőségében szorgalmazta a gyár létrejöttét és vállalt a vezetésében tiszteletbeli szerepet. (Ebből ugyanis jövedelme nem származott.) S itt kell megemlítenünk egy, a megyei közgondolkodás fejlődésére utaló tényt. Azt, hogy a nógrádi nemesek a korábbi elveiket feladva, 1846-ban eljutottak oda, hogy önként adóztatták meg magukat. Az 1845—46-os évek rossz termése miatti éhínségen úgy kívántak segíteni, hogy az országgyűlési költségekhez megajánlott 23 961 Ft-ot ismételten kivetették magukra. Ezt az összeget csak közmunkákat végzőknek lehetett kifizetni. Az ennek módját kidolgozó bizottságnak tagja volt Kubinyi is.3« Vahot Imre sem mulasztotta el 1846-ban, amikor felvidéki utazáson járt, hogy felkeresse Kubinyit, „ismert jeles hazánk fiát", aki ellentétben a legtöbb földbirtokossal, nemcsak a politikát kedveli, de a tudományokat is. Nagyon sajnálta, hogy nem találkozott vele, mert Kubinyi éppen a megyei közgyűlésen volt, ahogy Vahot fogalmazta: ,,a restaurationalis élet bányájába ereszkedik le, hol olly ritka az övéhez hasonló aranytisztaságú és vaskövetkezetességű jellem". Igaztalanok lennénk, ha nem említenénk meg itt feleségét Gyürky Franciskát, aki férjéhez hasonlóan, aktív szerepet vitt, csak ő éppen a hölgyek között. A kortársak szerint ismerte a szépirodalmat, könyvtárában ott volt a Hitel és a divatlapok mellett a Pesti Hírlapot is olvasta. Különböző akciókat indított a losonci városi kórház felépítésére, a Nemzeti Intézet támogatására, s irodalomtörténeti érdekesség, hogy Kubinyiné báljain rendszeresen ott volt Madách Imre is, aki élményeiről leveleiben számol be barátjának, Szontágh Pálnak.

39 Közéleti tevékenységének aktivitása országos vonatkozásban sem csökkent. A természetvizsgálók ülésén továbbra is rendszeresen részt vett, több ízben elnökölt is, sőt 1844-ben még az országgyűlésről is eltávozott ide, engedélyt kérve erre a megyétől. Az 1845-ös temesvári ülésen mondott záróbeszédében önnön tudományos és politikai tevékenységének összegzését is megadja, amikor azt mondja: „Lelkesítsen titeket hazánk mostani jelszava: haladni minden jóban, minden szépben ki legyen küszöbölve kebleitekből a részvétlenség bűnös magva... Szégyenítsétek meg azokat, kik még bárdolatlannak tartják a magyart, hogy nemcsak hazaszeretetben tudtok lelkesek lenni, hanem tudományos műveltségben sem engedtek másoknak, előttetek legyen, hogy a hazaszeretet, erkölcs, tudományos műveltség, egy hajón eveznek, ezek nélkül a nemzet boldog, nagy és dicső nem lehetvén..." Joggal került hát a 40-es évek elején közreadott magyar írói arcképcsarnokba képe, olyan emberek mellé, mint Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Vásárhelyi Pál, Irinyi József, Ballagi Mór, Szalay László, Ipolyi Arnold stb. Az országos megtiszteltetés azonban nemcsak ebben nyilvánult meg. Az országgyűlés után következetesen és egyértelműen Kossuth hívei közé sorolták és a bécsi udvar számára készített titkos jelentésekből aligalig hiányzik a neve. így pl. jelentik, hogy 1846 tavaszán Szentkirályi 65