Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

Móric pesti házában találkoztak az ellenzéki politika megyei és országos vezetői, köztük Klauzál, Bezerédj, Pulszky, Kubinyi, Pázmándi, Perczel Mór, Batthyány Kázmér, Eötvös József, Ráday Gedeon, Teleki László, Kossuth Lajos stb.

í0 KÉT VAROS Röviden szólnunk kell arról a két településről is, amelyben Kubinyi élt, illetve megyei tevékenységét folytatta. (Mindkét város leírásához az 1847. esztendei állapotot vettük figyelembe.) A megyeszékhely Balassagyarmat volt. Az 1846-ban ide érkező, egyébként gunyoros stílusú Vohot Imre ugyancsak bemutatta a várost. ..Balassa-Gyarmat nem egyéb, mint gyarmat, hol szükségből megtelepedni lehet ugyan, de hol szenvedélyből lakni, hosszabban tartózkodni, én legalább nem szeretnék. Valódi mezei tanya, se falu, se város ..." A leírás azonban túlzó és csak az átutazó idegen által rögzített villámképet adja. Gyarmatnak ekkor már 5253 lakosa volt, ami az 1834-eshez viszonyítva (3699) jelentős gyarapodás, és a város fejlődését bizonyítja. A házak száma 778, amelyből viszont mindössze 67 a cseréppel fedett, a többi zsindellyel, vagy szalmával. Három templom és tizenegyemeletes ház magasodott az apró kis házak fölé, de még ezeket is elhomályosította a megyei élet messzetűnő két objektuma, a vármegyeháza és a megyei börtön. Az utcák még kövezetlenek, nagy a sár, gyenge a közvilágítás. Gazdasági életét a mezőgazdaság határozta meg. Zömmel földművelők laktak a városban. Körülményeik sem lehettek jók, hiszen a kortárs így jellemzi őket: „a pór, mint mindenütt, itt is csak tengődik". Iparos osztálya kézművesekre alapul. Több céh, pl. csizmadia, szabó, molnár stb. működött. A céhekben 296 mester, 162 legény és 123 inas dolgozott. Messzeföldön híresek voltak a gyarmati posztósok. Volt tizenöt kereskedő, rőfös és fűszerkereskedő, két vasárus és női divatcikküzlet. Ezen felül több szatócs és zsibárus is élt a városban. S ha már a számoknál tartunk, megemlíthetjük, hogy ekkor 14 ügyvéd, nyolc orvos és borbély, két gyógyszerész található még itt. Kaszinója 1838-ban alakult, s az első években rendkívül látogatott volt. Könyvtárral, játékteremmel rendelkezett, folyóiratokat járatott, mint pl. Pesti Hírlap, Budapesti Hírlap, Nemzeti "Újság, Életképek, Alig. Zeitung, Illustr. Zeitung. A kaszinóélet a 40-es évek közepén azonban viszszaesett, aminek az okát Nagy Iván így látta: „Hja, mindez azért van, mert a Casinó is magyar rendet követ, sok tag úr aláírja magát, befizetni — nemigen szeret". Négy iskola volt a városban. A katolikus iskoláról már tettünk említést, ebben általában 150 körül volt a tanulók száma. Az ág. ev. iskolában 70—80 diák tanult, a zsidó iskoláról csak annyit mondanak, hogy népes a tanulók száma, míg a görögkatolikus elemi iskola rendszerint zárva tart növendékek híján. 1842 óta kisdedóvója is volt, amely részvényes alapon működött. Két leánynevelő intézetet is találunk a városban, amelyek közül a Seltenreich-féle, több mint 20 éve állt már fenn, mígnem 1846-ban Pestre költözött és maradt így a katolikus, amely 1841-ben alakult. 66