Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

a virágok őrizték meg a nevét, hanem a titkos jelentések is. Egy későbbi, 1847-ben kelt besúgói jelentés úgy beszél róla, mint az országgyűlés egyik vezéralakjáról.

30 1845. január 12-én adták be követi tevékenységükről beszámolójukat a megyei rendeknek. A nagy terjedelmű, részletes munka bevezetőjében így fogalmaztak: „teljes örömmel léptünk e pályára, kivált jelen időben, mint korunk haladási évszakának kezdetén — örömmel telve fogtunk munkálkodásainkhoz, mert meggyőződésünkkel megegyező, szabadszellemű utasításokkal valánk ellátva..." A jelentésben az alábbi csoportosítást végezték el: 1. A felvett, de fel nem terjesztett ügyek: a büntető törvénykönyv létrehozása, a szabad királyi városok ügye, a megyei választási csalások elleni fellépés, közteherviselés. 2. A felterjesztett, de törvénnyé nem vált ügyek: a katonaélelmezés és beszállásolás alóli mentesítés, hitelintézet felállítása, vasútépítés, bányaművelés, a Partium visszacsatolása. 3. A felterjesztett és törvénnyé vált ügyek: az országgyűlési költségek átvállalása, a nem nemesek közhivatali alkalmazása, a nemesi javak nem nemesek általi bírhatása, magyar nyelv ügye, közmunkák szabályozása. A közgyűlés elfogadta a jelentésüket és „teljes megelégedésöket a nyilvánvaló köz óhajtás következésében a jegyzőkönyvben örökíteni rendeltetik."

37 Kubinyi tevékenysége azonban most sem fejeződött be az országgyűlés lezárásával. A megyei életben éppúgy szerepet vitt, mint az országos politikában. Ismételten sok bizottságban kapott helyet a már hagyományos feladatok elvégzésére tisztújítások, üdvözlő delegációk stb.). Újdonság viszont, hogy ebben az időben választják meg először a polgári és csődtörvényszékre (ezután majd rendszeresen kijelölik erre a posztra). Országgyűlési beszédeinek hatására lett tagja annak a bizottmánynak, amely a „tisztépítő" szék szabályzatát volt hivatott kidolgozni. Két érdekes munkája is volt ekkor. Beválasztották a selyemtenyésztés fejlesztésének módozatait kidolgozó bizottságba és a határozat megszületésében is komoly szerepe volt. E határozat a selyemtenyésztés fontosságát bizonyította, s ehhez eperfák ültetését tűzte ki feladatul. De ugyanígy szükséges megfelelő szakkönyvek beszerzése és a tanítók felvilágosító munkája. Sőt olyan javaslatuk is volt, hogy csak az a legény házasodhat, aki igazolja, hogy korábban néhány eperfát ültetett és gondozott. A végzés sokkal szerényebb lett. Mindössze azt szabták feladatul, hogy keressék fel a földbirtokosokat és propagálják közöttük a selyemtenyésztés fontosságát. A másik tisztsége az újtól soha nem riadó szellemét dicséri. Ö lesz az 1845-ben Losoncon megalakult bőrgyár első ideiglenes elnöke. Nem tudjuk meddig volt ebben a tisztségében, de maga a gyár 1854-ig üzemelt. Hajlamosak vagyunk itt arra gondolni — a dátumok túlságosan is egybeesnek —, hogy a bőrgyárban való részvétel nemcsak Kubinyi vállalkozókedvéből adódott, hanem bizonyos fokig politikai tett volt. A 64