Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)
Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége
A büntető törvénykönyvi vitában is többször felszólalt, pl. a felbujtók megbüntetése, az elítéltek büntetése enyhítésének módozatai, az egyes bűnök közötti nagyobb különbségtétel kapcsán. A hivatali képesség bírhatását követi utasításához híven pártolja és kiterjeszteni kéri „minden nép osztályra és születésre tekintet nélkül". És ez a hivatalképesség ne csak a közigazgatási hivatalokra, hanem minden egyéb hivatalra is legyen érvényes. (A javaslata után szólalt fel Beöthy Ödön, hatalmas beszédet tartva ugyanebben a tárgyban, Kubinyival megegyező állásponton. Egyébként is nagyszerű követek között találjuk őt egy táborban: Pálóczy László, Klauzál Gábor, Beöthy Ödön, Ráday Gedeon, Bezerédj István — hogy csak néhány nevet említsünk.) A szabad királyi városok ügyéhez a Nógrád megyei követek jószerivel hozzá sem szóltak, vagy ha igen, akkor csak lényegtelen kérdésekben. Elképzelhető, hogy a megye — nem lévén a területén ilyen település — nem fordított a kelletténél nagyobb figyelmet erre. Annál aktívabb volt viszont a bányaügyi törvény vitatása során. „Status gazdasági szempontból a bányák művelése hazánk vagyonosodásának egy nevezetes ágát teszi, melly által a földművelés és műipar is előmozdíttatik, és merem állítani, hogy bányaművelés által szembetűnőleg vagyonosodik a nemzet", — mondja első beszédében. Még tizennégy alkalommal szólalt fel ebben a tárgyban és megalapozott, tartalmas észrevételeit minden esetben támogatták a bányavárosok képviselői. De vitára kész szavait olvashatjuk a tisztújítások körüli előterjesztésben, az országgyűlési költségek nemesi viselésében, a zsidók emancipációjának kérdésében. Mindamellett még arra is jutott ideje, hogy egy Nógrád megyei tűzvész áldozatainak megsegítésére 1269 Ft-ot gyűjtsön a követek között. Ezen az országgyűlésen is végig az elvei szerint szólt, noha a nemzetiségi kérdésben kétségkívül észrevehetők nemzeti korlátai. Beszédei mindig kitűntek alapos tárgyismerettel, történelmi és jogi megalapozottságukkal és remek szónoki fordulatokkal. Idézetként, talán önvallomásként is, egy részlet: „A nemzetek életében vágynak olyan pillanatok és események, mellyeket a lelkesedés, a hazaszeretet szokott előidézni. A lelkesedés nagy tetteket szül, nagy tettek nélkül nagy dolgokat kivívni nem lehet és az ollyan nemzet, amely fogékony a lelkesedés iránt — az nem veszhet el." 35 Szerepét, személyiségének megnyerő voltát két kortársi megnyilatkozással tudjuk illusztrálni. Vahot Imre így jellemezte őt: „Előadása igen valós, alapos, ő az ellenzék egyik legszilárdabb jellemű tagja" — s teszi hozzá, érződik a beszédén a palócos tájszólás. A másik megnyilatkozás egyúttal egy gesztus is. A pozsonyi polgármester a követek kedvenc sétálóhelyén, a városi ligetben az akkor divatos georginákat ültetett ki. Minden virág előtt egy kis tábla állt, azon az országgyűlésen kiemelkedő munkát végzett képviselőnek a neve. így kapott virágot Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Klauzál Gábor, Pázmándi Dénes és Kubinyi Ferenc is. Apró gesztus ez, de kifejezi a hangulatot s egyúttal jelzi a Kubinyiról alkotott közvéleményt. De nemcsak 63
