Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

letlen nemesekre, hanem a főispánokra is terjessze ki, kik finomabb nevelést nyertek, a párisi szalonokban megfordultak, mégis gyakran a rendbontásnak valóságos kútfejei". Az ellentábor — Szigyártó Mihály, Jankóvich Antal, Prónay Ferenc stb. a királyi rendelet elfogadását javasolták. A végzés felemás volt, egyrészt elfogadták a rendeletet, másrészt bizonyos módosítást kértek benne végrehajtani, elsősorban a főispánok jogkörének kérdésével kapcsolatban. A másik ügyben is heves vita bontakozott ki. Kubinyiék azt vetették fel a javaslat mellett, hogy igen gyakori a kormány általi megvesztegetés, amely főleg a követek között tapasztalható. Az ellentábor fő érve a követek visszahívhatósági joga volt, amely megakadályozhatja a megvesztegetést. Kubinyi erre — tapasztalataira hivatkozva — elmondta, hogy ez a jog mit sem ér, mert a megvesztegetés ténye rendszerint az országgyűlés utolsó napjaiban derül ki, s akkor már a visszahívás lehetetlen. A hat év nem nagy idő, s végeredményben nem kell ahhoz közhivatal, hogy valaki a közért tehessen valamit. Sréter János hasonlóképpen szólott: „Hat év nem egy egész életkor, aki ez idő alatt is hű hazafi marad, s akkor emeltetik felsőbb hivatalra, annál inkább fogja bírni nemzete közbizodalmát. .." Végül meglehetősen viharos körülményű szavazáson elfogadták Zemplén megye javaslatának támogatását.

28 Igen aktív és zajos élet volt 1836—37-ben a megyében. Egyre inkább tisztázódtak az erőviszonyok és ezekben a vitákban alakultak ki az egymással szemben álló csoportok, amelyeket a társadalmi haladás ügyében elfoglalt álláspontjuk választott szét. Kubinyinak is mozgalmas évei voltak. 1837-ben őt is perbe fogták. Erről így ír: az országgyűlési ifjak pere idején „ad poenam infamiae valék megidézve". Ettől függetlenül nem lehet egyértelműen megítélni, hogy hűtlenségi, vagy becstelenségi perről volt-e szó, hiszen a vád alapján a hűtlenség vétke is igazolható. A Hármaskönyv első részének 14. címe, 2. §-a szerint hűtlenségnek (nota infidelitatis) minősül „ha valaki nyilván az alkotmány, a király és korona közhatalma ellen támad és ellene szegül". A források szerint nyolcan hűtlenségi és tizen becstelenségi perbe lettek idézve, de a nevek csoportosítása többször keveredik. A perbefogás alapja Kubinyinak a Pest vármegyei közgyűlésen 1837. április 9-én elmondott beszéde, amelyet teljes terjedelmében közreadott Kossuth is a Törvényhatósági Tudósításokban. A beszéd apropója az országgyűlési ifjak ellen hozott ítélet. Ebből kiindulva Kubinyi a tőle megszokott éles hangnál is erősebben támadja most először nyíltan a Habsburg-trónt. Rómához hasonlítja a jelenkori helyzetet, ahol Néró idejében nemcsak a lelkeket, de a gondolatokat is üldözték, ha azok az érvényes törvényekkel szemben hatottak. Magyarországon is ez a helyzet már, „nálunk is szó vonatik ítéletre, gondolat huzatik kínpadra, s vélemény bűntetteik tíz éves rabsággal" (célzás Lovassy László ítéletére). Majd így folytatja: „Sokat szenvedett már a magyar, s legtöbbet az ausztriai ház alatt..." s a magyar mégis hű királyához, mégis megmaradt a törvényes úton. S mit kaptunk cserébe a hűségért: rossz tanácsadókat, rossz kormányt, amely a magyar alkotmányt kívánja megsemmisíteni. Ugyanilyen lelkiismeretlen a bíráskodás is az országban, amelyre az utóbbi években sok példát láthattunk, önkény és ,58