Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)
Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége
Az 1337. január 18-i közgyűlésen tett felszólalásokat Kossuth is közreadta a Tudósításokban. Ekkor olvasták fel a kapott dorgáló leiratot, amelyre azonnal újabb felirat küldését határozták el. Disszonáns hang is hallatszott, jelezve, hogy a megyei nemesség álláspontja nem volt teljesen egyértelmű. Bory Pál főszolgabíró a határozat ellen szólalt fel. Sőt az április 4-i közgyűlésen odáig ment el, hogy azt mondta, akik az ifjak ügyében szót emelnek, maguk is büntetést érdemelnek. Ezen az ülésen tiltakoztak a hozott ítélet ellen is, mert a felségsértés ténye nem bizonyíttátott be s az ítéletből nem derült ki az elmarasztalás oka és a büntetést kiszabó törvényszék neve sem. Kancelláriai felterjesztésekből tudjuk, hogy ezekben a határozatokban Kubinyinak nagy szerepe volt. Április 16-án pl. ezt írják: „A háládatlan végzés meghozatalát Kubinyi Ferenc táblabíró az ő szertelen szónoklatával nagy mértékben előmozdította ..." Ugyanakkor azt is mondják, hogy a gyűlésen nem tudták a többséget a kormány álláspontjára állítani, ezért javasolják esetleg királyi ügyészi eljárás megindítását a hangadók ellen. 26 Mindezek ellenére is találkozunk még a megye tiltakozásaival, amelyekben jogi oldalról támadják a hozott ítéletet, mindig hangsúlyozva; ők nem felmentést akarnak, de igazságos ítéletet, és újabb megintések ellenére sem állnak el követeléseiktől. 27 Wesselényi Miklós ügyében is hasonló magatartást tanúsítottak, erre korábban utaltunk már. Az 1836. november 8-i közgyűlésen hoztak határozatot arra, hogy feliratot kell intézni Wesselényi mellett és kérni a per megszüntetését. Itt is vélemények csaptak össze, amelyeknek politikai háttere és egyúttal pártmegoszlása is volt. Prónay János szerint a per nem sérelmi, mert őfelsége bárki ellen indíthat eljárást. A lényeg, hogy ezt a pert fejezzék be minél előbb igazságos ítélettel. (A fentebb említett Bory Pál is mellette állt.) A többség: Kubinyi Ferenc, Sréter János, Fráter Pál, Jankovich László a „privatus és a publicus kereset" közti különbséggel érveltek s azt bizonyították, hogy a megyei közgyűlésen elhangzott „szabad szóért" — „ha törvénytelen volt" a fenyítés is oda tartozik, így a „királyi fiscus hűtlenségi keresetet", nem indíthat. Azaz, a gyűlésen elhangzottakért csak ott és azonnal lehet felelősségre vonni a szokásjog szerint. Utólag tehát büntető eljárást nem lehet indítani, csak magánjogit. Ezek szerint a per megszüntetését kell kérni. Mellettük állt ki gróf Teleki László is, aki jelen volt ezen a közgyűlésen. 1837-ben maga Wesselényi küdte el a periratokat a megyének, hogy közvetlenül szerezzenek tudomást a törvénytelenségről. Az iratok megvizsgálására és egy felirat megfogalmazására bizottságot hoztak létre, amelynek tagja volt Kubinyi, Sréter János, Fráter Pál, Huszár Károly, Kacskovics Károly stb. Ugyanazon a közgyűlésen másik két kérdésben csaptak össze a megyei liberálisok és konzervatívok. Az egyik a tisztválasztásokat szabályozó rendelet volt, másik egy zempléni javaslat, hogy a követek hat évig királyi hivatalt ne viselhessenek. Kubinyi mindkettőben a már említett nemesekkel együtt szólalt fel. Az első ügyben kifejtette, hogy a rendelet a választási visszaélések meggátolására született ugyan, de a választási csalásokban sokszor a főispánok is bűnösek. Ezért „kérik őfelségét, hogy fenyítéki gondoskodását ne csak a szegény és gyakran neve57