Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)
Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége
mány elkoboztatta, a káptalan bejegyzését kitépette (!) a jegyzőkönyvből és „maga a káptalan keményen megfeddetett". A megyében történteket már egészen pontosan nem lehet rekonstruálni, hiszen a november 4-i ülésen a királyi biztos az augusztus 25-i közgyűlés jegyzőkönyvét széttépette és a szeptember 1-i bejegyzéseket kitöröltette a közgyűlési jegyzőkönyvből. Gyakorlatilag a megyei lázadás be is fejeződött, de ez egyúttal azt is jelentette, hogy Kubinyi politikai tevékenységét végleg Nógrád megye szolgálatába állította. 7 Ekkor Kubinyinak már országosan is kezdett ismertté válni a neve. Ezt elsősorban az Auróra с évkönyvnek köszönhette. 1821 táján a már említett Kubinyi Miklós jóvoltából több íróval baráti kapcsolatban állt, amikor megtudta, hogy Kisfaludy Károly az induláshoz szükséges pénzalap összegyűjtésén fáradozik. Kubinyi azonnal jelentős összeget adott át Kisfaludynak. Ez azonban nemcsak irodalmi mecénáskodás volt, hanem komoly politikai tett is. Az Aurora ,,a kezdődő és fokozódó nemzeti ellenállás egyik fóruma volt, mely az irodalom sajátos eszközeivel állandóan napirenden tartotta és a tömegekben tudatosította a nemzeti függetlenségért folyó harc szükségességét." Horváth Mihály megítélése szerint is az irodalom, a költészet több volt ekkor, mint egyszerű művészi kifejezési mód, az irodalom „eszközül is örömest szolgált politikai czélokra". Irodalompártoló tevékenységének köszönhetően később Kazinczy Ferenc is megkereste hasonló ügyben, de ennek további részleteit nem ismerjük. 8 Kubinyinak már korábban is voltak kapcsolatai Nógrád megyével. A felsőbb hatóságok is felfigyeltek a Nógrádban levő Kolompéria nevű társaságra, amely nem volt túlságosan titkos. (Élt még a Vérmezőn lefejezettek emléke...) A társaságról még kevés információnk van, szerepéről is ellentétesek a felfogások. Egyesek szerint korteskedési társaság volt, amely vallási alapon szerveződött. Egy másik felfogás szerint „közönséges korhely társaság" lett volna a Kolompéria. Inkább igaza van annak a feltevésnek, amely politikai hátteret sejt a szervezkedés mögött. Ezt az is alátámasztja, hogy a korszak feszült politikai kérdéseiben egységes döntésre, álláspontra jutó megyei nemességet valakinek, valakiknek össze kellett fogni, irányítani. S az is tény, hogy a megye legképzettebb nemeseit találjuk a soraikban. Azokat, akik később is a megyei reformküzdelmek élén járnak, mint Gyurcsányi Gábor, Sréter László, Szentiványi Anzelm, Desewfy Jób, Beniczky Lajos, Lisznyay Károly, Sréter János, Pulszky Károly és Kubinyi Ferenc. Ez a társaság már a húszas évek előtt szerveződött a megyében. 1824-től egyre gyakrabban tűnik fel Kubinyi neve a megyei közgyűléseken. Rendszerint megtisztelő megbízatásokat kap, egy-egy alkalmi választmány, delegáció tagja lesz. Ebben az évben egy olyan bizottságot küldtek ki (tagja Kubinyi is), amely egy „nemzeti színjátszó társaság" megyei „honosításának" lehetőségeit vizsgálja ki. A szövegből nem derül ki egyértelműen, miként képzelték ezt el, de úgy tűnik, hogy egy Nógrád megyei társulat alapítására gondoltak. („Minekutána egy ilyetén színjátszó társaságnak ezen Ns megyében leendő honosítása a tettes Rendnek közóhajtások lenne.") Bármennyire is fantazmagória ez, azt a megyei közvélemény tükrözi, amely ekkor már a nemzeti nyelv ápolásának egyik lehetséges módját látta ilyen színjátszó társaság működteté41
