Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

seben. Elképzelhető, hogy Kubinyi korábbi, az Aurora körüli tevékenysége során szerzett tapasztalatai révén befolyásolni tudta a közgyűlés hangulatát egy ilyen végzés kimondására. 1825-ben az országgyűléssel kapcsolatban Kubinyinak több feladat is jutott. Tagja volt annak a választmánynak, amely a megyei sérelmeket írta össze s egyúttal kidolgozta a megyei „anyautasítást". Ez nem veszélytelen feladat, mert a két megyei követ Gyuresányi Gábor és Prónay János olyan hathatósan lépett fel az országgyűlésen, hogy a király leiratban intette meg őket és érdeklődött az utasítás készítői iránt. A megyei követi utasítás ekkor még a nemesi kiváltságokat és a nemesi alkotmányt védte, a sérelmek orvoslását tűzte ki célul. Példának csak egy részlet: „A katonai állításnak s a közadó felemelésének egyedül az országgyűlésen való megtörténhetéséről szóló törvények világosak, és minden kétségen kívül valók lévén, követ uraknak szorosan meghagyatik: hogy valamint ezen tárgyakról szóló, úgy semmi egyéb sarkalatos konstitutionális törvényeknek semminemű változtatásába az 1741-dik esztendei 8-dik t. ez. világos értelme szerint, teljességgel ne ereszkedjenek ..." Ezek szerint az országos helyzetnek megfelelően a megyei követek sem tartották szükségesnek a reformkérdések tárgyalását. Ennek ismeretében válik még hangsúlyozottabbá az a tény, hogy 1832-től milyen gyors ütemben jut majd el a megye a sérelmi politika háttérbe helyezéséhez és a társadalmi átalakulás szükségességének hirdetéséhez.

9 Ugyanakkor Kubinyi részt vett az első reformkori országgyűlésen is. Igaz, politikai szerepe még nem volt, de mint a távollevők követe hallhatta, láthatta az országos politika legjelesebb alakjait, akiknek később még társa, barátja is lesz. Ezt először Kubinyi Ágoston életrajzában, majd a családtörténetben olvastuk és sokáig bizonytalan is volt, mert Kubinyi Ferenc önéletrajzában ez a tény nem szerepel! Nem tudni miért hagyta ki, esetleg csak elfeledkezett róla. Az országgyűlési jegyzőkönyv azonban egyértelműen bebizonyította, hogy mind a két testvér részt vett az országgyűlésen. Ágoston b. Podmaniczky Károly, Ferenc pedig gr. Keglevich László, majd ifj. b. Lusénszky János követeként.

10 De az igazi fordulat csak 1828-ban következik be. Ekkor már tíz éve nem volt tisztújítás Nógrádban, és a megye egységesen kérte az új főispánt, tegye lehetővé a rend helyreállítását. Április 23-án bizottságot küldtek ki, amely a választói jegyzéket összeállította. (Tagja Kubinyi is.) Magára a választásra október 8-án került sor. Külön megjegyzendő, hogy ekkor az apja is indult a választásokon, mégpedig a másodalispáni hivatal elnyeréséért. A pozíciót nem ő, hanem az addigi alispán Gyurcsányi Gábor nyerte el. Az egyébként is zárkózott Kubinyi András ettől kezdve teljesen visszavonult a közélettől. Nagyobb siker kísérte viszont fia szereplését. A 10-én megtartott újabb szavazáson a szécsényi járás főszolgabírójává jelölték Marschovszky János, Szerémy Antal, Kománházy József társaságában. A választás során „Kubinyi Ferenc megegyező kiáltással választatott."

11 Itt jegyezzük meg, hogy e korszak megyei nemeseinek ideológiai, politikai fejlettségére, helyzetére és megosztottságára vonatkozóan Horváth Istvánnak a jelen évkönyvben közreadott tanulmánya ad részletes eligazítást. 42