Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)
Múzeológia - Molnár Pál: Etes község társadalmi, politikai, szociális helyzetéről a századforduló időszakában
Ha a lakosság műveltségének helyzetét vizsgáljuk, azt kell tapasztalnunk, hogy nagyarányú a műveltségbeli elmaradás. Erre a legalkalmasabb eszköz a népszámlálási adatok megtekintése. Ebből kitűnik, hogy a lakosságból hányan tudnak írni és olvasni. 30 Év összlakosság ebből ír-olvas 1869 1900 600 1520 69 713 Érdekes képet mutat, hogy a századforduló első évtizedére a zömmel bányászlakosú község hogyan tartotta meg házassági szokásait, hogyan érvényesült a falu régi törvénye a „suba-subával", „guba-gubával" elv. Az e tárgykörben folytatott vizsgálódások során azt tapasztaltuk, hogy a régi elv gyakorlata is megmaradt, de bizonyos „frontáttörés" jeleit is tapasztalni lehet. Az 1895 és 1910 között kötött házasságokban egyaránt megtalálható, sőt még túlsúlyban is van az a gyakorlat, amikor azonos vagyoni helyzetűek, foglalkozásúak keltek egybe. Az iparosítás társadalmi hatására, továbbá annak következtében, hogy a vegyes családok száma igen nagy volt, ugrásszerűen megnövekedett a földműves és bányász szülők utódainak egymás közti házasodása. A vagyoni helyzet, a foglalkozás mellett a házasságkötéseknél a vallás szerepe volt a legmeghatározóbb. A házassági anyakönyvi bejegyzések azt bizonyítják, hogy úgyszólván azonos vallásúak keltek egybe. Itt még a nemzetiségi hovatartozás is másodlagos szerepet kapott. Más nemzetbeli és nemzetiségi lakosok általában saját maguk köréből választottak párt. Ritkán fordult elő, hogy Etes községi más falubelivel kötött házasságot. 31 AZ 1906. JÚNIUS 24.1 SZTRÄJK A századforduló után bekövetkezett gazdasági válság, az 1905—1906. évi országos munkásmegmozdulások a salgótarjáni iparmedencében, és ott is különösen a szénbányászatban éreztették elsősorban hatásukat. Az országos hatás mellett igen jelentőssé váltak a bányatőkéseknek azon intézkedései, amelyek a válság terheit — takarékossági intézkedések, racionalizálások stb. címén — a bányászokra akarták hárítani. Mindezekhez társultak a bányamunkásságot ért régebbi bántalmak és legújabb sérelmek. Más feldolgozásokból — elsősorban Nógrád megye története 1849— 1919. idevonatkozó fejezetéből — ismeretes, hogy az Etes községhez közigazgatásilag tartozó Albert-aknán tört ki a sztrájk. Az 1906. június 24-én kirobbant sztrájk történetét újabb források felhasználásával kissé részletesebben szeretnénk kifejteni. Az Északmagyarországi Kőszénbánya Rt. bányájából kirobbant sztrájk csakhamar átterjedt az SKB Rt.-hez tartozó Amália-aknára, sőt a bányavidék szinte valamennyi munkahelyére. A Friss Üjság és a Népszava tudósítása szerint a sztrájk azért robbant ki, mert 31 000 korona büntetéspénzt vontak le a munkásoktól, továbbá, mert az idősebb munkásokat — ahogy erről a racionalizálási program keretében már említést 413
