Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Molnár Pál: Etes község társadalmi, politikai, szociális helyzetéről a századforduló időszakában

Tények, adatok, összefüggések Etes község társadalmi, politikai, szociális helyzetéről a századforduló időszakában Etes, vagy ahogy a századforduló előtt még írták és nevezték Ettes, a nógrádi iparvidék egyik tipikus községe. Élete és fejlődése magán hordozza mindazokat a jegyeket, amelyek a kapitalizmus kialakulását, általánossá válását, majd a monopolkapitalizmus térhódítását mutatják egy sajátos mikrokörnyezetben. Egy észak-magyarországi község életének szelvényszerű bemutatása a fejlődés különböző szakaszaiban arra is alkalmas, hogy az általános fejlődés fő vonulatain túl érzékeltessük az adott település életében bekövetkezett változásokat, jelezzük a község politikai, ezen belül is munkásmozgalmi eseményeit, a falu szociálisegészségügyi, kulturális életében bekövetkezett változásokat. Mindezek alkalmat és lehetőséget teremtenek a bányamunkások osztállyá szerveződésének jelzésére, az eddig e témakörben írt monográfiák, tanulmányok tényanyagainak kiegészítésére. A község múltjának részletesebb feltárása arra is alkalmat és lehetőséget nyújt, hogy a bányamunkás-mozgalom történetét, életmódját kutató megyei és országos intézmények ez irányú tevékenységét is elősegítsük. A község századforduló környéki bemutatását segítették elő a Megyei Levéltár községre vonatkozó iratai, topográfiai adatai, születési, házassági és halálozási anyakönyvei, az 1869-es, 1900-as és 1910-es országos statisztikai évkönyvek számadatai, a Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeumban található eredeti dokumentumok, feldolgozások, az SKB Rt. igazgatóságának német nyelvű levelezése felhasználásával készült adattári anyag, valamint Nógrád megye története II. kötete, a múzeumi szervezet és levéltár forráskiadványai. E feldolgozás a századforduló éveit kívánja — fenti források, feldolgozások alapján — az olvasó elé tárni. Az 1890—1910. közötti időszak fellelhető adatai, tényei, és az ezekből levont következtetések nem lennének mérhetőek, s a fejlődést sem tudnánk illusztrálni, ha nem hivatkoznánk az 1869-es Etesre, arra a településre, amelyet akkor még meg sem érintett az ipari kapitalizmus szele. E tanulmány feladata annak érzékeltetése, hogyan lett egy kifejezetten mezőgazdasági jellegű község zömében ipari településsé. E munka a társadalomban bekövetkezett változásokat — a hiányos statisztikai adatok miatt — csak rész399