Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Molnár Pál: Etes község társadalmi, politikai, szociális helyzetéről a századforduló időszakában

ben tudja a népszámlálási adatok alapján regisztrálni. Ennek legfőbb oka, hogy az 1869-es, az 1900-as és az 1910-es népszámlálási adatok hiá­nyosak. Az 1869-es népszámlálási adatok pl. nem tartalmaznak nemzeti­ségi megoszlást, az 1910-es pedig hiányosan mutatja be a kulturális fejlődést. E hiányokat a különböző anyakönyvekből, feldolgozásokból igyekeztünk pótolni. A KÖZSÉG FŐBB TOPOGRÁFIAI ADATAI Etes község a Karancs déli nyúlványainál fekszik. Domborzati viszo­nyai nagyjában és egészében azonosak a környező községekével. Alig ren­delkezik sík területtel. A XIX. század közepén még a füleki járáshoz tartozó község bel- és külterületéről a Selmecbányái kerületi bányamér­nökség szakembere Knodl Lajos készített hiteles helyszínrajzot. Az 1868­ban készített dokumentum — amelyet alapos terepszemle és helyzetfel­mérés előzött meg — rögzíti a község beépítését, a községhez tartozó pusztákat, a terület művelési megoszlását. A helyszínrajz tanúsága sze­rint Eteshez mindössze egy jelentősebb puszta (Kotrocó) és három ura­dalmi kispuszta: Mikótelek, Katinka és Szánas tartoztak. A legnagyobb dűlők nevei: Szilvásalja, Allásnyírjes, Pajtakert, Nagy táblatelek, Ciró­kás, Ponkaköz és Kányás voltak. A község bel- és külterületének megoszlásáról alábbi kimutatásunk­ban számolunk be: * Művelési ág k. hold négyszögöl kertek szőlőskertek szántóföldek rétek legelők erdők épületek területe magánutak, rakodók, tavak stb. 1 községhez tartozó utak, országút, tavak, patakok, temetők stb. 32 21 1158 192 562 699 12 1 60 263 16 1549 892 1160 1578 34 928 529 Összesen : 2737 6949 A község északon Lapujtővel és Karancsaljával, keleten Baglyas­aljával és Alsó-Pálfalvával, nyugaton pedig Ságújfaluval és Karancs­sággal volt határos. Etes viszonylagos önálló közigazgatási egység volt — községi bíróval, elöljárósággal —, anyakönyvi, egészségügyi, oktatásügyi szempontból Karancssághoz tartozott. A hitélet központja is Karancs­ság volt. 400

Next

/
Oldalképek
Tartalom