Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Szvircsek Ferenc: Az etesi bányavidék

— 16 fontos nagykalapács, — 8 fontos feszítőrúd, — 12 fontos nagy beverőék, — 20 fontos fúró, — állványzatos fúró, — 6 fontos döngölő („Staucher"), — 3 fontos bányászcsákány, — 1 fontos kaparóvas, (1 bécsi font = 0,56 kg) Az etesi bányavidéken a kutatások alapján a következő szerszámok használatáról vannak információink: Csákány (spic): a szénjövesztésnél használták. A nyelének végét vassal borították, ami a kopástól védte, s lehetővé tette a nagyobb erőkifejtést. Az SKB Rt. bányáiban a Hardy Patent Pick Co. Limited cég csákányát használták. A nyelét az amerikai „kickony" tölgyfából készítették. Lapát, Kézifúró, csigafúró, Kőzetfúró (stócfúró), Vonóvas, kotróvas, tisztítóvas (rangaszli), Szorítófogó: gyutacsok végét, (kapszliját) szorították vele a gyújtózsinórhoz. Fejsze, Bányászfűrész, Bányászkalapács: hosszú nyelű bunkó. A sínpárok lefektetésénél és az ácsolásnál használták. Gyámrúd (stanga): emelővas, Fékfa, hámfa: farúd, a csillék emelésénél, fékezésénél használták. Fékvas (fiak): 30—40 cm hosszú, egyik végén meggörbített vasrúd. A világítás eszközei: Olajmécses (kahanyec) vaslemezből, öntöttvasból készült lapos mécses. Repceolajba tett kanóccal világított. A leégett kanócvéget a lámpán levő csipesszel lehetett kiemelni. Fényereje mintegy 0,4—0,5 gyertya fényerejével volt azonos. Az altisztek számára a mécsest sárgarézből készítették. Karbidlámpa: az 1910-es években kezdték használni. Dawy-féle biztonsági bányalámpa: ismerték és használták is a nógrádi bányákban, különösen a gázzal telített munkahelyeknél. A lámpa az üzem tulajdona volt, szemben a kahanyec- és a karbidlámpával. A bányászok felszereléséhez tartozott a lőszeresláda, amiben a robbanóeszközöket tárolták a bányában. A láda lakattal volt zárható. A munkahelyhez közeli „ulmában" volt elhelyezve szintén, a lakattal zárható szerszámosláda. A bányászok vizét csobolyóban, vagy favödörben vitték a bányába. Később csillére szerelt lajtkocsit toltak a munka337