Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Belitzky János: Losonczi Anna somoskői, szécsényi, gácsi uradalmainak 1596. évi összeírása

tak. Az alföldi mocsaras-erdős vidékeken a „darvas"-ok voltak nagyobb számmail. — 52—55. Katonák. A talpasok (gyalogos katonáik. A Bocskay-féle szabadságharcig azonosnak tekinthetők a „haidúk"-kal. A XII. sz. táblázaton betűrendben közölt szlovák, vagy szlováknak is tekinthető foglalkozást jelölő családnevek közül szlovákok — bár lengyel és délszláv származék is sejthető köztük — a következők: 4. Drab. A cseh és szl. „dráb" = poroszló, fogdmeg, a lengyel „drab" = gyalogos katona, talpas. — 5. Harmarnyk. Szil. „hálmoir" — pöröly, hámor, cseh „haimrnik" = vasverő, hámoiros, lengyel „ihamarnik" = hámortulajdonos, hámoros. — 6. Holwbik és uo. Houlubik és magyarul Galambos családnév alakban is. Szlovák „holub" = galamb. — 7. Hudecz. Szl. = „hudec" = muzsikus, zenész, cseh „hudec" = hegedűs. — 16. Pekhar. Szl. „pékár" = pék. — 17. Pissar. Szl. „pisár" = írnok. — 19. Towaris. Szl. „tovaris" = mesterlegény, társ. — 21. Voinik. Szl. „,vojak", cseh „vojin", lengyel „wojownik" = katona, szerb-horváth „bojnik" = harcos. Tájszavi vagy történeti, ma ilyen alakban nem előfordulók lehetnek a következőik : — 2. Bussyk. Szl. „busit" — keményen üt, ver. Valószínűbb,, hogy a posztó- és nemezkészítő „ütő, csapó" és nem a kovácsolásra vonatkozó magyar „verő" megfelelője. — 3. Czepe. Szl. „сер" = csép, cséphadaró. Lehetséges a „cséplő" vagy „cséplő készítő" jelentése. 9. — Kator. Szl. és cseh ,kat" = hóhér, bakó. Lehet azonban a „kántor" szó elírása is. — 10. Konchok. Szl. „kon" = ló, „koniar" = lovász, lengyel „koniuch" = lovász, csikós. Inkább a „lovász" jelentése, mintsem а „копеек" — vég, hegye vminek jelentés sejthető. — 11. Kossyk. Szl. ,„kos" = kosár, „kosik" = kis kosár, „ikosikár" = kosárfonó. — 13. Kryho. Szl. „kryha" = jégtábla. Valószínűleg „jeges" a jelentése. — 15. Pazko. Szl. „pas" = öv, szíj,, „paska" = kötelék, szalag, „paisovat" = csíkoz, sávoz, szalaggal körülvesz. Lehet paszománykészítő, vaigy esetleg kötélverő is. — 20. Wanechyk. Szl. „vana" = kád, cseh „vánek" = szellő, „váni" = fúvás. Lehet „kádár, vagy üvegfúvó". Magyar eredetű elnevezések is lehetnek: 1. — Bachko, valamint — 14. Kuporecz: Czuczor—Fogarasi szerint „Bacsa, a palócoknál am. öreg juhász", a kuprecz (sic !) pedig „túl a Dunán divatos tájszó, am. veres persedekkel lepett arcbőr vagy általában az arcnak veres színe", kupreezos az, „kinek arcbőre rézszínű". A szláv eredetű „bacsa" kicsinyítokepzos alakja lehet a „bacsko", vagyis így „juhász bojtár". A „kuporecz" pedig a szl. „kupovat" = vásárol, vesz igével állhat kapcsolatban és „kupecet" jelenthet. — 8. Kanthor, 12. Kowach és 18. Saffar szlovák környezetben nyilván szlovák elnevezések voltak. 45. BELITZKY i. m. 24. 1. TAKÁCS Sándor nyomán a solymászokra és ma. darászokra, 105. 1. RAPAICS Rajmund nyomán az aszalt szilvára és azzal való kereskedésre. A szőlőművelésre uo. több helyütt. 46. Urbáre 323. 1. az esztergomi érsekség 1571—1573. évi urbáriuma — nyilván korábbi adatok alapján — megjegyzi, hogy a hugyagiak Zellőről Vadkertre vasat kötelesek fuvarozni a földesúr számára. Ez, valamint az, hogy Zellő és az Ipoly közt van a Hámor nevű puszta, Rárós vidékén pedig egykori vasbányászat nyomai sejthetők, és ilyen ércelőfordulások másutt is vannak a megye területén, valószínűsíti a középkori vasbányászat nógrádi meglétét. 47. FEKETE^KÁLDYnNAGY i. m. 317. 1., 1558. szept. 6-i bejegyzés. 350