Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Belitzky János: Losonczi Anna somoskői, szécsényi, gácsi uradalmainak 1596. évi összeírása

48. Nógrádi Lapok és Honti Híradó,, 1884. ápr. 27-i számában W. J. szignóval: A nemzet kincsei. (Az ötvösmű kiállítás.) с beszámoló. A korsó az Esterházy hercegek gyűjteményében volt akkor. A felirat tanúsága szerint Lossonczi Antal 1548-ban még élt. Összeírásunk idejében a rimaszombati bíró Eothweos Benedek volt, ami — úgy vélem — az ottani ötvösök társadalmi megbecsülésére is enged következtetni. 49. FEKETE—KÁLDY-NAGY i. m. forrásközlése alapján Losonc, Rimaszombat, Gyöngyös stb. törökök számára teljesített adózása egy-két évre nézve megközelítőleg összeállítható. A kérdés elemzésébe azonban itt nem bocsátkozhatom. 50. — A Balassa és Balassi névhasználat közül az utóbbi évtizedekben ez utóbbi névalak vált egyre gyakoribbá. Véleményem szerint ez még irodalomtörténeti vonatkozásokban sem helytálló, hiszen Rimai János a költő kívánságára, miként az gyűjteménye előszavából kitűnik, „az jó emlékezető Balassa Bálint uram", avagy „az mi elmés tudós Balassa Bálintunk" költeményeit szedte össze „az maga magyar nyelven írt szép írásaiból". Nem is írhatott mást, mert ha a Balassa família egyes tagjai a Balassy vagy Balassi alaikibain is leírták a nevüket, azt az ugyanezen személyek ügyeit intéző határozataikban Nógrád vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei és iratai a történelmileg kialakult és birtokjogi érvénnyel bíró BALASSA alakban jegyezték fel. Más hatóságoknál is általában ez a helyzet. Pl. a katonai kincstár zsoldügyeit tartalmazó jegyzékben 70 ízben a BALASSA és csak 9 ízben a Balassi névalakban fordul elő Bálintunk neve. Végrendeleteit is „Gyarmathy Balassa Bálint" aláírással látta el költőnk, annak ellenére, hogy több levelét Balassy vagy Balassi néven írta alá. Vagy pl. 1582-ben kelt kötelezvényében ez áll: „Én Gyarmathy Balassa Bálint, adom mindeneknek tudtára, hogy én az nagyságos Lossonczy Anna asszontul vettem föl ma, ... tizennégyszáz forintot, ...". Jogbiztosító érvényű kötelezvény, amelyben Anna asszony nevét is — annak ellenére, hogy ő Losonczy, Losontzy és Losonczi alakokban is aláírta — a tcirténetlimi két ss-es alakban rögzítette. A legfőbb érv azonban az az általános népi névrögzítés, a|mi a család legősibb nógrádi birtokával kapcsolatba« a BALASSA- és nem a Balassi-Gyarmat névben évszázadok óta jelen van. — Dolgozatomban csak a Lektorom és a Szerkesztő óhajának megfelelően használom a Balassi névalakot, amely csak a XVII. századi Balassáknál jellemző. — V. ö. ERDÉLYI Pál: Balassa Bálint 1551—1594. Budapest, 1899. (A „Magyar Történeti Életrajzok" sorozatban) 10. 1. jegyzetével is. — VARJŰ Elemér a Losonczi—Bánffy család oklevéltára I. kötetének Bevezetésében közölte, hogy Lossonczi István és családja levéltára szinte töretlenül került az azt Anna asszony halálakor azonnal lefoglaló Erdődy Tamás birtokába, és így az Erdődy-család levéltárába. A szakszerűtlen selejtezéseket ugyancsak ő tárta fel. 51. Lossonczi Anna életéről — valószínűleg a nem birtokjogi vonatkozású levelezés stb. kiselejtezése következtében — igen keveset tudunk. Irodalomtörténészeink elsősorban a Balassi Bálinttal való kapcsolatai tisztázására törekedtek, így azután, más adatok mellőzése miatt, néhány tévedés is napvilágot látott. Ilyen az, amit DÉZSI Lajos: Balassa Bálint minden munkái. Budapest, 1923. I. k. XXII. lapján írt: „Balassa talán már gyermekkora óta ismerhette az előbb a nyitrai Csejte várában, később a nógrádmegyei Somoskőn lakó Losonczy-családot... meg-megfordulhatott a Losonczy Fruzsina és Anna csejtei vagy somoskői portáján". Az 1554. október 9-én Zólyomban szü351