Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Belitzky János: Losonczi Anna somoskői, szécsényi, gácsi uradalmainak 1596. évi összeírása

szeírásunk. Hihető, hogy már Lossonczi István idejében a gácsi uradalom területén csak a lupocsi urasági tölgyes használata fejében járó, és a gá­csi molnár által nevelt egy-egy hízott disznót kapta meg „természetben" a földesúr, mégpedig a várkastély konyhája számára. Ugyanide szánták a pénzben és egyéb juttatásokban meghatározott cenzusok „ajándék" rovatában felsoroltakat is. Összeírásunk ilyeneket, Madacska, Nederiscse, Sülye és Szvinyabánya adatai sorában nem közöl, és így a gácsi uradalom vonatkozásában a következők állapíthatók meg : Karácsonykor adott Tamáslehotka 12 tehénsajtot, Tugár 10 pint [1 pint = 12 dl, összesen 12 liter] vajat, Prága 10 kenyeret, Tamáslehotka 12, Apátfalva 13, Gácsfalva 14, a massfalvi molnár 1, összesen 40 kalá­csot vagy perecet, Miksi 10 (csak) perecet. Apátfalva 208 tjjást, Prága 10, Miksi 10, Apátfalva 13, összesen 33 kakast,, Gácsfalva 14, Apátfalva 10, a massfalvi molnár 1, összesen 25 kappant, Ábellehota 3 császármada­rat. A tugáriak pénzzel is megválthatták a fejenkénti 1/4, s mivel tízen voltak, 2 Ft 40 d-ért a 2 1/2 tehenet. Prága 10 szekér tűzifát adott, Pri­boiya pedig ennek behordására 2 embert segítségül. Húsvétkor csak Miksi adott 10 tehénsajtot, vagy helyette 120 to­jást. Szent Györgykor (ápr. 24.) pedig Lupocs 8 kalácsot. Ez utóbbi ter­mimist okkal tekinthetjük a húsvéttal is összefüggőnek. A természetbeni cenzusokat — egybevetve a már említet adatok­kal — a jobbágygazdálkodás megismeréséhez is felhasználhatjuk. Ily módon áttekintést nyerhetünk az egyes birtokegységeken jelentősebb mértékben megnyilvánuló gazdálkodási ágazatokról. A gácsi uradalom területén a 15-ből 11 esetében tudjuk ezt némileg vázolni. VI. sz. táblázat. Szarvasmarha Sertés Baromfi Gabona­Erdei t e n y é s z t é s termelés gazdálkodás Ábellehota Ábellehota — Apátfalva Apátfalva — Gácsfalva — Gácsfalva Gácsfalva — Lupocs Lupocs — Lupocs Lupocs Massfalva — Massfalva Miksi — Miksi Miksi •— — Prága Prága Prága Prága — — — Priboiya Priboiya Szvinyabánya — — — .— Tamáslehotka Tamáslehotka — Tamáslehotka Tamáslehotka Tugár Tugár — — Tugár A fenti 11 faluból 7 faluban támaszkodhattak nagyobb mértékben az erdei gazdálkodás nyújtotta lehetőségekre. Ezek sorában is csak Mass­falva az, ahol azon kívül, hogy ott malom is volt és hogy az ottani molnár a kappan mellett kalácsot is köteles adni, semmi sem utal ösz­szeírásunkban a jobbágyok gabonatermesztésére. A malom — mint már jeleztem — esetleg fűrészmalom is lehetett, de ha nem az volt, akkor feltűnő, hogy a massfalviak makkoltató sertéstenyésztése ellenére sem 313

Next

/
Oldalképek
Tartalom