Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Zólyomi József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth-uradalom cselédeinél a két világháború között

6. ZÓLYOMI József: A Mailáth-uradalom cselédeinek lakáskultúrája a két világháború között. NMMÉ, 23/1977. — Uő: A Mailáth-uradalom cselédeinek viselete a két világháború között. NMMÉ, 24/1978. 7. KARDOS László: Jegyzetek a volt uradalmi cselédség kultúrájának és életmódjának alakulásáról (Szentgyörgy^puszta). Ethnographia, LXVI. (1955) 8. PAPP Zoltán Sándor : Az urasági cselédek élete a régi Berekdarócon. Szabolcs-Szatmári Szemle, 2 (1967) 9. Lásd: 6. számú jegyzet. 10. A kastély kiszolgáló személyzete is kommenciót kapott, de azokat nem nevezték cselédeknek. 11. A régebbi szokásokra a jegyzetben utalunk. 12. Emlékezet szerint ezen a napon bontották szét a sátoroságyav, melyet 1914.ig a cseléd- és a falusi asszonyok egyaránt használtaik szülőágyként. 13. Az első, világháborúig a cselédeknél is kendőlakásnak nevezték az eljegyzést, amely nem gyűrűvel, hanem kendő ajándékozásával történt. 14. Az őrhalmi bokrétaküldést Fél Edit dolgozta fel részletesen. FÉL Edit: Egy paíóc házasság előtti szokásról. Ethnographia, LII (1941) 15. A beszélgetést a vőlegény keresztanyja kezdeményezte, aki a küldetés céljára többnyire ezekkel a szavakkal utalt: „Kérdezzék már meg, miért gyüttünk". 18. A levéltári források is számos, ehhez kapcsolódó szokást megőriztek. Ezek közül egyet közlünk. A gyűjtőterületünkhöz közel fekvő zsélyi bírónak 1771-iben, arra kérdésére: „Csináltál-e valami babonaságot, hogy szeressen Kajtor György?", a megkérdezett lány így válaszolt: „Nem, soha, hanem az Falu Maris nevő kondásnéja javaslásábul, hogy szeressenek. főztem Hangya Z

samt)Lkot egyszer vízben, mellyben а fejemet meg mostam". (Nógrád megye Levéltára, IV. 33. Fiscalia 1771/XXXIX/67.) 17. Az általunk vizsgált időszakban a zenészek bérébe a vendégektől kapott pénzt is beleszámították, amelyet a vacsora ideje alatt, a megrendelt nótáért fizettek. 18. Az őrhalmi ágy vitelszokásról részletes leírást közöl Bakó Ferenc. BAKö Ferenc: Ágy vi tél Örhalomban. Ethographia, LIX (1948). 19. Egy 1820-ból származó feljegyzés is utal arra, hogy a cseléd násznépével a földbirtokost, ment köszönteni. Csak ekkor a köszöntés a lakadalom végén, másnap reggel történt. (Nógrád megye Levéltára IV. 33. Fiscalia, 1820/27.) 20. A „paptánc" elnevezést nem ismerik. 294