Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Zólyomi József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth-uradalom cselédeinél a két világháború között

21 Egy vilkei tanú vallomásából tudjuk, hogy 1734-ben a lakodalmas nép hajnalban megkerülte a falut. (Nógrád megye Levéltára, IV. Ingvisitiones 1734/17.) 22. A 30-as évek elején egy örömkalácshoz 6 kg lisztet, 10 db tojást, fél kiló vajat, egy kilogramm porcukrot, 20 dkg mazsolaszőlőt, egy csomag vaníliát használtak fel. A kalácsot kemencében sütötték, a cigányoktól vett pléhből készült örömkalácssütő tepsiben. A tepsi 38 cm széles, 54 cm hoszszú, 12 cm magas. A megsült kalácsot a menyasszony koszorúslányai díszítették fel a lakodalom reggelén. A négy sarkába botot szúrtak, ezeket színes papírokkal, pattogatott kukoricával, gyertyával, mézeskalácsostól vásárolt süteményekkel díszítették. 23. Örhalomban 1917-től az örömkalácsot a menyasszony négy nyoszolyólánya vitte örömkalácsvivőn. A saraglya formájú vivő hossza 150 cm, szélessége 53 cm volt. A két szár között, annak közepén 20—20 cm távolságra három összekötő volt beékelve. Mielőtt &z örömkalácsot rátették volna, előzőleg keresztbe, majd hosszába egy-egy szőttes dísztöröllközőt helyeztek az öröm. kalácsvivőre. 24. Az őrhalmi temetési szokásokról Bakó Ferenc tanulmánya ad részletes tájékoztatást. BAKÓ Ferenc : Hagyomány és változás a palóc temetkezési szokásokban. NMMÉ, 23/1977. 295