Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Zólyomi József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth-uradalom cselédeinél a két világháború között

gadta a fogat boztosítását. Adatközlőink közül többen elmondották, hogy gyermekeik születése idején náluk csak egyszer volt bába. A faluban szülő asszonyokhoz nyolc egymást követő napon, mindennap elment a bába. 1939-ig a gyermeket megfürösztötte, az asszonyt megnézte, tanácsokkal látta el. A bába minden látogatás alkalmával babot, krumplit, lisztet, bort kapott. A nyolcadik napon pénzt adtak neki. Fekvő asszony A „gyerekágyas" vagy „fekvőasszony"-nak szülés ellátása után pihenésre volt szüksége, hogy egészségi állapota rendbe jöjjön. A cselédeknél a pihenésre fordítható idő változó volt. Fentebb már szóltunk arról, hogy a cselédnek azon a pusztán, ahol lakott, nem volt kiterjedt rokonsága. Gyakoribbnak azt lehetett tekinteni, hogy rokona egyáltalán nem volt azon a pusztán, ahová maguk is az előző évben, vagy években költöztek. így a szülést követő napokban rokoni, baráti, szomszédi segítségre nem számíthattak. Horváth Sándorné (sz. 1906) ' patvarci cselédasszony elmondotta, hogy első gyermekét a Cserhátsurány melletti Táb-pusztán szülte, ök maguk is az előző esztendőben költöztek erre a pusztára. Rokonuk, jó ismerősük nem volt, akit segítségül hívhatott volna. A szülés napján férjét az ágyból irányította a főzésben, de másnap reggel már vízért ment a kútra, mosott, főzött. A távolabbi pusztákon lakó szüleit, testvéreit nem hívhatta el, hogy valamit segítsenek, dolgozniuk kellett, nagy volt a család. Akinek édesanyja, testvére, vagy közeli rokona ugyanazon a pusztán élt, ha nem mentek napszámba, naponta többször is meglátogatták az újszülöttet és az anyját. Ha főzni még nem bírt, ebédet vittek neki, vacsorát készítettek az egész családnak, mosásban, takarításban segítettek. A gyerekágyas asszonyt néhány héten belül a távolabbi pusztákon lakó szülőknek, testvéreknek, közeli rokonoknak illett meglátogatni. A cselédek csak vasárnap értek rá elmenni egymáshoz. A látogatóba induló aszszony — akit férje és gyerekei is elkísértek — szombaton este lekváros buktát, túrós lepényt, mákos kalácsot sütött és azt hátyikosárba vitte magával. A gyermekágyas asszony pálinkával, borral, frissen készített húslevessel, tormás főtt hússal, a vendégek által hozott süteménnyel kínálta meg a hozzá látogatóba érkezőket. Ételhordás A fekvőasszony szülés utáni pihenését, felerősödését kívánta elősegíteni az a szokás, hogy a gyermek keresztanyja néhány napon keresztül ételt vitt részére. Keresztanya — amelyre testvért, közeli rokont kértek fel — ritkán lakott a szülőasszonnyal azonos pusztán. 261