Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Zólyomi József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth-uradalom cselédeinél a két világháború között

Csak a helyben lakó keresztanya vitt ételt, többnyire az esti órákban, amikor hazajött a napszámból. A naponta vagy másnaponként vitt ételeknek meghatározott sorrendje nem volt. Levest minden alkalommal vittek, amely lehetett rizses tejleves, tojásos leves, galamb- és csirkeleves, rizsaleves. Ezt pampuskával, kérőkével, túrós lepénnyel, lábatlantyúkkal, mákosferentővél, túrós és mákos rétessel egészítették ki. A levest ételesbe vagy kantába, a süteményt hímzett pamukos poszrikoskendőbe kötött tálba vitték. A faluban a fekvő asszonynak nagyobb lehetősége volt a felerősödésre, a kíméletesebb életmódra. Édesanyja vagy anyósa, akivel együtt lakott, rendszeresen főzött neki, segített a gyermek fürdetésében, a ruha és ágynemű mosásában, a takarításban. A helyben lakó testvére, rokonok is gyakran meglátogatták, az éppen akkor adódó munkákban ők is részt vettek. A gyermeket szült asszony egy-két hétig is az ágyban maradhatott. Az ugyancsak rokonok közül választott keresztanya ételhordása kötelező jellegű volt a faluban. Az ételek sorrendje, vitelének időpontja itt sem volt kötött. A falusiak disznó- és marhahúsból készült levest is vittek. A tésztafélék a cselédeknél felsoroltakkal megegyeztek. Örhalomban, Csitárban a 30-as, Patvarcon a 40-es években megszűnt az ételhordás szokása. Alkalmanként már csak süteményt vittek. A gyermek A cselédeknél a születendő gyermek nevét ritkán beneve szelték meg előre. A születés és a keresztelés között eltelt néhány nap alatt döntötték el, milyen nevet adjanak a gyermeknek. Az első és a második gyermeknél a kiválasztandó név többnyire adott volt. Azoknak a nagyszülőknek a nevét kapták, akikkel egy szobában laktak. Ha az első két gyermek születésénél már nem a nagyszülőkkel laktak együtt, akkor egyik (többnyire az első) az anyai, a másik az apai nagyszülő nevét kapta. A szülők saját nevüket csak az ötödik, hatodik gyermeknek adták. Voltak ez alól természetesen kivételek is. Uhrin József né Mária-majori volt cselédasszony az első gyermekének az öccse, a másodiknak a gyerek apja, a harmadiknak keresztapja nevét adta. Keresztelés A keresztelés — ha a gyermek egészségi állapota nem tette sürgőssé — vasárnap történt. Hétköznap csak akkor vitték keresztelni a gyermeket, ha az szombat reggel és vasárnap este közötti időben született. A keresztanyának, mint erre már fentebb utaltunk, a férj vagv a feleség testvérét, vagy közeli rokont kértek fel. Minden gyerekhez más keresztszülőt fogadtak, mert a kétszeri (első áldozás, lakodalom) kötelező ajándékozás — 262