Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Zólyomi József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth-uradalom cselédeinél a két világháború között

A napszámba járó asszonyok általában „csapatban" dolgoztak. A már több gyermeket szülő nők a fiatalaszszony magatartásából, jelzett fájdalmából következtetni tudtak a szülés idejére. Ha sürgős volt, hazaküldték, vagy figyelmeztették, hogy másnap ne menjen napszámba. A falusiaknál gyakrabban megtörtént, hogy a határban egyedül dolgozó asszony első gyermekét a krumpli- vagy a kukoricaföldön szülte meg. A közérzet, a fájdalom változásaiból, mivel azt még nem ismerte, a szülés közeledtére nem tudott következtetni. A gyermeket ilyenkor kötényében vitte haza. A cselédasszonyok a szobában szültek. A fájdalmak erősödésével a gyerekeket átküldte a szomszédba, ha volt, valamelyik rokonhoz. A férj a bábát ment értesíteni. A bába általában csak az első két gyermek születésénél volt jelen. A többihez már csak akkor hívták, amikor megszületett. Jobban kedvelték a pusztán élő, a szülés levezetéséhez értő asszonyok közreműködését. A bába előtt az idegen segítségét mindig letagadták', „nehogy baja legyen valakinek belőle". A falusiaknál emlékezet szerint mindig a bába vezette le a szülést. A szülés módja asszonyonként változott; ágyban fekve, dézsa fölött, ágyvéghez, székhez kapaszkodva hozták világra gyermeküket. Mindenki úgy szült, „ahogy érezte, hogy könnyebb". A bábaasszonyon kívül a menyecske anyja, esetleg közeli, idősebb nőrokona lehetett jelen a szülésnél. Voltak bábák, akik az asszony férjét is behívták, segítsen fogni, tartani. Az őrhalmi bába a sokgyermekes cselédasszonyokhoz azért hívta be férjüket, hogy lássák, mennyit szenved a feleségük, „ne csináljanak már több gyereket". Az asszonyok hosszúingben vagy félingben és pen~ delyhen szültek. Aki ágyban hozta világra gyermekét, az alá rossz piros szoknyát, durva szövésű, kopott „ponyust" tettek, amely a vért magába szívta. Ezeket többnyire az ágyban levő szalmával együtt, az udvaron elégették. Az asszony és a gyermek tisztába tevése a bábaasszony feladata volt. Szolgálataiért babot, krumplit, mákot kapott. Az adatközlők szerint 1939-ben vagy 1940-ben megtiltották a bábáknak, hogy az újszülöttet megfürdessék, az asszonyt tisztába tegyék, a szülésnél összeszennyezett ruhadarabokat kimossák. A cselédeknél ez az intézkedés nem jelentett nagy változást, hiszen a bába szolgálatait ritkán vehették igénybe. A falutól távolabb fekvő pusztán és majorban élő cselédekhez a bába csak akkor ment ki, ha kocsit küldtek érte. Az uradalom ritkán adott lovas fogatokat cselédeinek. Ha sok volt a munka, még sürgős esetekben is megta-