Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Krunák Emese: Az autonóm rajzról

„Az egyenletes vastagságú vonal tökéletesen ráfekszik a síkra, a síkot tudatosítja az alkotóban, a szemlélőben egyaránt... Az egyenetlen vastagságú vonal önkéntelenül téri képzetet kelt. A vastagodó — vékonyodó — vastagodó vonal a térnek bizonyos hullám­zását sejteti. A vastagból elvékonyodó vonal mintegy megfordítja a táv­latot, mert a tapasztalati képpel ellentétben a távolit közelre, a síkra hozza. Az ívelő, görbülő vonalak hatása... feltétlenül feszültségoldó, szelíd simogatással írja elénk a formákat.. . a gömbölyű, sima formák az élet­ben a fiatalság jellemzői, másrészt pedig kéztőcsontjainak központjából kezünk mozgása általában ívelő jellegű, tehát az ellenállás nélküli kéz­mozgás hatásával a lendületesség, dinamizmus képzetét segíti elő. .. Míg az ívelő vonalak játékát és hatását inkább érzelminek érez­zük, az egyenes vonalak puritán egyszerűsége inkább az értelmi, az építő szerkesztő benyomását kelti. Ez párosul a kézmozgás természe­tén úrrá levő akarattal is, mert ívelni induló vonalát egyenesbe kény­szeríti." 27 A vonalak Klee, Kandinszkij és Barcsay által jellemzett tulaj­donságai az ábrázolás tárgyával párosulva, gazdag kifejezési lehetősé­geket kínálnak a rajzolónak. Rámutatnak arra, hogy a vonal a legel­vontabb, de a legérzékenyebb képalkotó elem. A vonalnak önálló élete van. A vonalrajz teljes gondolatmenet, láncba szerveződő ítélet. Az előb­biek alapján egyértelművé válik, hogy a rajz a síkot körülhatároló vo­nalakon kívül, arányaival meghatározza a karaktert, irányvonalaival pedig képes érzékeltetni a mozgást. A rajz lehet összefoglaló, csak a leglényegesebb vonásokra koncentráló, vagy a részletekre is hangsúlyt fektető, aprólékosan, finoman kidolgozott. A fekete és fehér kontraszt­jára, a vonalak és foltok kifejező erejére építő grafikai lapokon a rajz önállóan hat. Egyenrangú nélkülözhetetlen elem a festményeken, ahol a szín kifejező erejét gazdagítva jeleníti meg a művész gondolatát. A szobrász és az építész szintén vonalban álmodja meg először művét. Az építészeti, szobrászati, festői, grafikai rajzokon az alkotó célja, megközelítésmódja egy újabb szemponttal gazdagodik, amit a szemlé­let fogalmával jelölhetünk. B) Az alkotó szemlélete A rajz megfogalmazásának folyamatában az egyik legfontosabb konkrét meghatározó az alkotó szemlélete, művészi karaktere. A dolgo­zat témája az autonóm rajz, s ez szükségessé tesz egy pontosítást. A festő, szobrász, grafikus, építész rajza és a festői, szobrászati, grafikai, építészeti rajz között lényegi eltérés van. Az első egy művész tehetsé­gének a rajz formanyelvén is megnyilatkozó formája, kettős készség te­hát, amely saját műfaji területén túl a rajz nyelvén is képes közlendő­jét autonóm módon kifejezni — ez a jelen tanulmány témáját képező rész. E csoportba tartoznak az elemzett művek. A másik az ún. „kötött rajz" alfajába tartozó rajzok csoportja: a festők, építészek, szobrászok, grafikusok által készített tanulmányok, kompozíciós vázlatok. A valóságban az elhatárolás azonban nem ilyen 227

Next

/
Oldalképek
Tartalom