Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)
Tanulmányok - Krunák Emese: Az autonóm rajzról
egyszerű. A festményhez készült kompozíciós rajzok, a sokszorosító grafikákhoz készített eredeti méretű és minden, elemet felvonultató előrajzolások az önálló rajz műfajába tartoznak. Határesetek egész sorával kell e téren számolnunk, s ezek kiküszöbölése csak a kifejezés meghatározó szerepének elismerése révén lehetséges. A festő —- szobrász — grafikus rajza megkülönböztetés valóságos jeléntősége a három szemlélet alapvető eltérésének felismerésében rejlik. A festői rajz elsősorban a tónusértékekre épít, azokat hangsúlyozza és emeli ki, érdeklődése a könnyedén felvetett körvonalakon kívül elsősorban erre irányul. A szobrász rajza a formákat, azok térbeli viszonyát, plasztikai értékeiket elemzi. A grafikus sem csupán önmagában a vonalat állítja kifejezése középpontjába, hanem az általa művelt technikához kapcsolódva vagy a finom, szabadon ívelő vonalhálót, vagy a merev, erősebb karakterű, vastagabb vonalat. Vannak olyan művészek is, akik valamennyi mondandójukat a rajz nyelvén fogalmazzák meg (pl. Szalay Lajos), vagy szemléletük elszakad egyéb képzőművészeti műfaji területhez alkalmazkodástól, amikor rajzeszközhöz nyúlnak (pl, Klee, Picasso stb.). Bármilyen műfajban is alkossanak egyébként, ha az autonóm rajz nyelvén szólalnak meg, annak formanyelvi elemeihez, kifejezési lehetőségeihez alkalmazkodnak — közelítő szemléletükkel a rajz műfaji lehetőségeit gazdagítják. Az alkotó szemléleti közelítésének problematikája közvetlenül átvezet a rajzeszközök kifejezési lehetőségeinek kérdéséhez, mivel sajátos lehetőségeik révén más-más szemlélet optimális megnyilvánulását biztosítják. C) A rajzeszközök kifejezési lehetőségei 10 A tanulmány témájából adódóan nem az ábrázolás, hanem a kifejezés szempontjából vizsgáljuk meg a rajzeszközöket, s nem célunk az egyes technikák leírása. A legszélesebb körben ismert rajzeszköz a ceruza. Az elemző rajzok optimális eszköze. Módot ad a finom körvonalrajz határozott lendületű felvitelére, vonalhálózással a felület lágy tónusú modellálására. Aba Nóvák Vilmos: Feltámadás с rajzán (14. kép) 31 az egytónusú vonalrajzra szűkíti a ceruza kifejezési skáláját. A csoportok egyes alakjaikban motiváltan, körvonalrajzként jelennek meg. A vonalak könnyedsége, csupán a felületet érintő halványsága határozza meg a fényt: a ceruzahegy lágyan siklik a papíron. A ceruzarajz színnel való gazdagítására ad módot a színes ceruza, melyet azonban nagyon ritkán használnak. A szenet ritkán használják önálló rajz készítésére, fontos szerepe van viszont a művészoktatásban: a tanulmányrajzok anyagaként. Egri József: Önarcképén (15. kép) 32 a szénnel való rajzolás valamennyi lehetőségét felhasználja. Az arc, a ruha formát meghatározó körvonalai mélyfeketék, erősek, vastagak, súlyosak a véglegesség drámai töltését hordozzák. A ruharedőzet és az arc karaktervonásai kihegyezett szénnel felvitt, de csak nagyvonalúan megjelenítő biztos kezű vonalak. A tónusértékeket a ronggyal szétdörzsölt szén adja, a fényeket pedig a papír szabadon hagyott felülete. A festői értelemben vett tónusértékek meg228