Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Krunák Emese: Az autonóm rajzról

mata foglalkoztatja. Vallomása szerint e művészet öntudatlan kapcsolat művész és mű között. Kölcsönös adás és kapás, s e gesztus eredményeként a művész bekerül képébe. Közhelynek számít ma már, hogy olyan korban élünk, melyben minden állítás magában hordozza egyrészt összetevőinek sokaságát, másrészt önmaga tagadását is. A valóság megra gadását, vagy művészi tükrözését célul tűző alkotásnak meg kell jelenítenie e tartalmi rétegezettséget. A különféle utakon haladó modern művészeti mozgalmaknak közös céljuk: kitágítani a mai ember számára a felfoghatóság és az élmény határait. Rauschenberg montázsain hétköznapi életünk megszokott tipikus tárgyait új megvilágításba helyezi, azok felhasználásával új tartalmakat tud kifejezni, s közben a dolgok jelentése gyakran önmaguk ellentétébe fordul át. Napjainkban a rajzművészet visszakanyarodni látszik a barlangrajzok előtti állapotba: a felfedezések mesterséges előidézése folyik. A minimai art különböző irányzatai a rajzi eszközök alapvető lehetőségeire, minimális kifejezési értékeire kérdeznek rá. Műalkotássá vált a papíron valamilyen rajzeszközzel való puszta nyomhagyás, a véletlen formálta tusfolt és tintapaca, egyetlen vonal, vagy pont, ill. vonalhálók önmagukért való szépsége, hangulatkeltő hatása. A formanyelvi kísérletezések előrevetítik a rajzi lehetőségek várható szélesedését, a motívumkincs gazdagodását. Herbert Read így vall a kortárs művészetben megnyilvánuló sokszínűségről: „Jellemzi ezt a művészetet a valóság és a valóság fölötti, a kép és a képzet közötti állandó kölcsönhatás, és a formák végtelen változata, amely egészen a formabontásig terjed". A rajzművészetnek ez a fejlődése napjainkban is tovább folytatódik: új és új szemléletű alkotók és alkotások, új és új kifejezési módok és eszközök kerülnek felszínre.

21 FORMANYELVI MEGHATÁROZÓK A) A rajz genezise A rajz történeti fejlődésének nyomon követése a mondandó, a közvetített tartalom felől közelített meghatározásához. Az önálló rajznak, mint műfajnak elemzésénél fontos kitérni a mű születésének folyamatára, mivel sajátos, a többi képzőművészeti műfajtól eltérő elemei révén nyer jelentőséget; válik a művészeti megismerés és alkotófolyamat alapjává. Max Ernstnél pontosan megfogalmazódik, hogy minden művészeti alkotás alapeleme a rajz: „Tisztán látni — ez lett lelki egyensúlyom alapvető szükséglete. És tisztánlátásomnak egyetlen eszköze kínálkozott : mindent papírra rögzíteni, ami a szemem elé tárul; vagyis rajzolni".

22 A rajz születésének folyamata történeti fejlődése során alaposan eltávolodott a László Gyula által megfogalmazott ősi módszertől.

23 A tudatos megformálás, a pontos rögzítés szabályokkal megfogalmazott feladatait teljesítette. Magától értetődően, a természeti jelenségek egyértelműségével használták a művészek, figyelmük csupán a rajz funkcionális összetevőire irányult. A századelő absztrakt irányzatai vetették fel a rajz 224