Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: Újabb adatok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez

re, a tagok létszáma kb. 150—170 fő. Vidékkel a kapcsolatot főleg propagandavonalon tartják. Előadók az alakulóban levő csoportokat meglátogatják. „Szegeden és Szolnokon kész csoportjaink vannak. Megalakulóban vannak csoportjaink Debrecenben, Kaposvárott és Salgótarjánban."

41 így tehát 1926 augusztusáig KIMSZ-csoport nem volt Salgótarjánban. A jelentésben felsorolt ifjúsági csoportok az MSZMP legális ifjúsági csoportjai voltak. Az MSZMP betiltása után a legjobbak illegálisan folytatták tevékenységüket. Ettől kezdve beszélhetünk KIMSZsejtről Nógrád megj^ben. Nógrád megye történetében az alábbiakat olvashatjuk: ,.A KMP 1925 őszén hozzákezdett az ifjúság megszervezéséhez, a KIMSZ-szervezetek létrehozásához. A megye első KIMSZ kerületi bizottsága 1925ben Baglyasalján alakult meg Lovász József és Hován József vezetésével." „A kerületi bizottság tagjai voltak: Eppich Albert. Kátai Rezső, Polyák János, Sulyok András."

42 Eddig a két idézett szöveg megegyezik 4 bányász munkásmozgalom történetében írott sorokkal, azzal a különbséggel, hogy a KIMSZ kerületi Bizottságának létrejöttét nem 1925re, hanem 1926-ra teszi. Ez viszont teljesen megegyezik a Képek Nógrád megye ifjúságának forradalmi hagyományaiból című összeállításában közöltekkel. Ismét a KIMSZ II. kongresszusára kell hivatkoznom. A beszámoló a szervezeti keretekről szólva megállapította, hogy a KIMSZ-sejtek nem üzemekben jöttek létre, és nem üzemekben működtek, hanem többnyire utcai sejtek voltak. A sejtek összefogására, irányítására 1929-től létrehozták a vidéki kerületi bizottságokat. Tehát a kerületi bizottság nem 1925-ben vagy 1926-ban, hanem csak 1929-ben, a sejtek kiépülésével jött létre.

43 Felvetődik a kérdés: ha a KIMSZ kerületi bizottsága Salgótarjánban is csak 1929-ben jött létre, az ifjúsági mozgalom 1926 és utáni szervezését ki irányította? Feltehetően a KMP kerületi bizottsága s annak munkájában részt vevő fiatalok pl.: Pothornik József, Hován József, s maga Lovász József is, aki később a létrejött KIMSZ kerületi bizottságának titkára lett. További adatok is olvashatók, melyek szintén a Gutter-féle összeállításból kerültek átvételre, forrásjelölés nélkül. „Hamarosan illegális KIMSZ-sejtek egész sora jött létre a megyében: Salgótarjánban, Vizsláson, Kisterenyén, Zagyvapálfalván, Homokterenyén, Zagyván, Somoskőújfaluban, Somoskőn, Etesen, Karancskesziben, Karancsalján, Karancslapujtőn, Karancsberényben, Szécsényben, Nagybátonyban és Mihálygergén. A KIMSZ-csoportok mindenben támogatták a párt megmozduclulásait."

44 A községek száma alapján kb. 40—50 KIMSZ-tagnak kellett lenni a megyében 1925-ben a megyetörténet szerint, illetve 1926-ban a Bányász munkásmogalom története és a Képek a Nógrád megye ifjúságának forradalmi hagyományaiból állításai szerint. A felsorolt 16 helységben a fentiek alapján sem épülhetett ki „hamarosan" a KIMSZ-sejtek egész sora. Egyáltalán igaz-e ez? A szerző erre Vonatkozó magabiztos közlése csak akkor állja meg a helyét, ha 4—5 évnek vesszük a „hamarosan" szót. 191