Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: Újabb adatok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez

1929 decemberében a KIMSZ Központi Bizottsága, a Tanácsköztársaság megdöntése óta először hívta tanácskozásra a kerületek vezetőit. Az első illegális konferencia részletesen foglalkozott az ifjúsági mozgalom kérdéseivel. Az Ifjú Proletár többek között így tudósított: „A vidéki jelentéseknek, de az egész konferenciának is legkiemelkedőbb pontja a salgótarjáni kerület jelentése volt. Tarjáni szervezetünk már megtalálta a módját a tömegek szervezésének. Ott még az elbukott sztrájk sem tudta szervezetükben gyöngíteni, mert a munkásság tisztában volt az elbukás okaival, a szociáldemokrata párt szerepével. Természetesen a tarjáni kerületnek is vannak hibái, amelyekre a konferencia rámutatott, de teljes egészében tarjáni szervezetünk munkája példája lehet annak, hogyan kell egy kommunista szervezetnek dolgozni."

45 Az Ifjú Proletár nem először írt így salgótarjáni ifjúkommunistákról. Az 1929. évi 2. számban írja, hogy „Salgótarján fiatal bányászai teszik le először a csákányt, indítják meg a sztrájkot, s állják a harcot a felnőttekkel együtt a részbeni győzelemig."''

10 Az Ifjú Proletár elismerése nem volt alaptalan. Ha visszatekintünk néhány évre, felidézzük a nagy munkásmozgalmi megmozdulásokat, valójában nem tudjuk elképzelni ifjúkommunisták nélkül. Gondoljunk csak az 1926. április 27-i éhségmenetre, amikor a bányászok asszonyaikkal és gyermekeikkel — mintegy 8 ezer fő — gyalog akartak felvonulni Budapestre, hogy ott kényszerítsék ki helyzetük javítását; vagy az 1928-as bányászsztrájk, mely nyitánya, erőpróbája volt az 1929-es országos bányászsztrájk előkészítésének. Az Ifjú Proletár fiatal bányászokról ír (nem KIMSZ-esekről) akik igen fogékonyak voltak a forradalmi eszmék iránt, mozgékonyak is fiatalságuknál fogva, s szinte törvényszerű, hogy a KMP vonzása a fiatalok körében terjedt ki leggyorsabban. Segítette a KMP politikájának fiatalok közötti népszerűsítését d? is, hogy közülük sokan tudatosan vagy ösztönösen a szimpatizánsok táborába tartoztak. Az 1929-es országos kommunista ifjúsági konferencia nagyra értékelte a KIMSZ munkáját a salgótarjáni kerületben. Vajon az országos értékelés mögötti munka, hogyan tükröződött a munkásmozgalomról írott tanulmányokban? Talán ez a legreálisabban megítélt területe, legjobban feltárt időszaka az ifjúsági szövetség salgótarjáni munkájának. A különböző feldolgozásokban olyan megfogalmazások találhatók, mint pl. az 1928-as losonci kommunista konferencia után ,,a párt és a KIMSZ a határozatok megvalósításán dolgozott. Kijelölték a bányász kongresszus és a sztrájk szervezésével megbízott elvtársakat.'"

17 Az 1929-es bányászsztrájk előzményeinek és lezajlásának ismertetésétől ez esetben eltekintek, hiszen számtalan tanulmány és újságcikk is feldolgozta. Csak azokat a részeket ismertetem, melyek a KIMSZ szerepéről, tevékenységéről szólnak. 1929. november 1-én a Baglyasal•jai temetőbe vonultak a bányászok. „A csendes tüntetés résztvevői között levő kommunisták és KIMSZ-esek, baloldaliak és szimpatizánsok menet közben megszervezték a csoportvezetők értesítését." Ez jelentette a sztrájk kezdetét, ill. megindítását.

48 192