Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Horváth István: Politikai nézetek és viták a reformkori Nógrád megyében, az 1830-as évek elején

legjobb, legbiztosabb, legszabadabb állapotban. Amikor földesurat „akart", nem akarta a jobbágyság kizsákmányolására felszabadított hatalmaskodást.

34 Mindez rokonságot mutatott a néhány évvel később a nógrádi politikusok körében megfogalmazódó gondolattal. Bezerédj Istvánnak a magyar nyelv és nemzetiség hirdetésében hangoztatott véleménye sok ponton a nógrádi politikusok felfogását is kifejezte/Népiskolát, kisdedóvót létesítő törekvése, Nógrádban az ugyanezt a célt szolgáló Nemzeti Intézet létrehozásában csengett vissza.

35 A többféle — közvetett — hatás mellett ki kell emelnünk azt a döntő befolyást, amelyet Széchenyi Hitelének megjelenése okozott a megye közvéleményének, politikai magatartásának alakulásában. A hatás elementáris erejű volt már az első benyomások szintjén is: „A Nógrádba került első példányok azonnal az egész művelt közönség figyelmét e könyvre vonzották. Irigykedve kapkodtak a könyv után azok, kiknek meg nem volt: mindenik akarta olvasni. Kézről kézre jártak a néhány példányok. Kevésnek volt türelme várakozni míg más végig olvasta, vagy több példányok hozattak volna. Kisebb s nagyobb társaságban magános s nyilvános helyeken, valahol csak többen együtt lehettek a Hitel olvastatott, s aki így sem tudott hozzájutni, elmondatta mások által a Hitel nevezetesebb részleteit. Nógrádban ekkor minden érdekes beszélgetés tárgya, minden politikai szóváltás célkereke folyvást a Hitel volt. Széchenyi könyve mindjárt megjelenésekor terjedt tapssal fogadtatott". A közvélemény, az érdeklődők egyértelműen, pozitívan fogadták e jelentős művet. De hogy hatott a politikai élet területén? A hatása ha lehet még nagyobb volt, de ez a könyv — természetszerűen — polarizálta a különböző politikai nézeteket. Mondhatjuk: elsősorban a liberális tábornak jelentett nagy segítséget. A Hitel elolvasása után az első benyomások a politika területén is sok vonatkozásban megegyeztek a közvéleményben tapasztalt általános reagálással: „Magános körben, barátok közt vizsgáltatták a kor szükségei, a haza fogyatkozásai". „Köztanácskozásokban szabadabb szellem mutatkozott". A Hitel megjelenése igazolta, hogy politizálni nemcsak „egyedül a földtulajdon érdekeire" építve lehet. Megmutatta, hogy az az időszak másféle magatartást kér a kortársaktól. Ma már nem elegendő „a kormány tetteiben keresni a menedéket". Figyelni kell „a közjó előmozdítására külföldön tett munkálatokat" tanította olvasóit — a közéletben munkálkodókat Széchenyi műve: a saját erőből végzett tevékenység szükségességére és lehetőségére ébresztette, döbbentette rá olvasóit. Hatására „mozgásba jöttek a régóta hevertetett erők", „mindenütt igazításokat, újításokat, változtatásokat sürgettek: az igazság szellem utat tört a százados előítéleteken". A liberális felfogás, nézetek olyan népszerűekké váltak, hogy „ki azokkal egyenest összeütközött, figyelemre számot nem tarthatott". A politikai ellenfelek sem pihentek: a Hitel lett az ütközőpont. Az általa követelt „új intézetek" hazafiatlan tettnek minősültek általuk. Ugyancsak ez a minősítés illette a mű szerzőjét és követőit azért is, mert a külföldet csak a szebb oldaláról láttatják, a „honról csak az említetik ami rossz és dísztelen". 18